"A ház előtt állva még hallottam a dübörgő zenét. Belépve csak egy két embert láttam, elindultam a nappali felé mikor valaki elkapta a karom és húzott kifelé.
- Nem kéne itt lenned. - dühös volt.
- Tudni akartam ... - tekintetétől a szó is belém fa...
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
A kávézóban történtek után Elizabeth nem állt szóba vele. Igen durva voltam vele, hatalmas hiba volt, de elvittek az indulatok. Hívtam, írtam neki, próbáltam nálunk, az iskolában beszélni vele de minden sikertelenül. Már egy hete ez van.
- Gyere el, kapcsolj ki kicsit. - hívott Dany a ma esti bulira.
- Nincs kedvem hozzá.
- Na ne kéresd magad. Ott talalkozunk. - tette le a telefont de előtte még hozzá tette - Ha nem jössz magam húzlak odáig.
Elkészültem fekete farmer, fehér ing féligkigombólva és a bőrdzsekim vettem fel. Motorral érkeztem meg. Ilyen sokan talán még sosem voltak itt.
- Antoan! - intett a pulttól Dany néhány csaj társaságában.
- Egy sört kérek, köszönöm.
- Nagyon örülök, hogy Dany meggyőzött. - cirógatta a nyakam Jennifer.
Ellöktem a kezét.
- Na menj vissza és folytasd ott azzal akivel az előbb voltál.
- Ugyan ne már...mit sóvárogsz azért a libáért.
Egy pillanatra elborult az agyam de időben kapcsoltam. Sarkon fordulva ott hagytam őket.
Már indulni készültem, amikor megpillantottam őt és Gabit táncolni. Maradni támadt kedvem. Italt ital után ivott. Látszólag jól érezte magát. Jennifer oda somfordált, folyton neki ment, direkt, hogy bosszantsa. Nem sokkal később Gabi rohant oda hozzám segítséget kérni.
- Gyere, Liza összeverekedett vele.
Rohantam a lány után. Az emberek körbe állták őket, néhány videóztak.
- Liz! Állj le! Engedd el! - lefogtam, húzva őt el onnan.
- Eressz! Engedj már el! - rúgkapál.
Nyugisabb helyre vittem, amikor leraktam engem kezdett püfölni.
- Gyűlöllek! - ütötte a mellkasom - Miért kell mindenhol ott lenned? Jaaa...mert követsz.
- Nem tudtam...
- Hát persze. - nem hagyta hogy elmondjam - Ne menjek haza? Egy gyereknek már igen csak ott volna a helye.
- Nem vagy gyerek.
- Mégis folyton úgy bánsz velem. - vágta hozzám.
- Sajnálom Liz! Csak védeni próbállak.
- Úgy nézek ki mint akinek szüksége van rá?
Bármit mondhattam Liz kiszabadította a kezét és ott hagyott.
Kerestem de semerre nem találtam rá. Azt gondoltam haza ment. Kértem még egy italt amit követett még egy majd még egy. Újabb balhé alakult ki.
- Antoan az előbb velem kefélt hátul. - hallottam a tömegből.
Erre a mondatra neki esett a vele szemben álló lánynak.
- Nee csináld. - kaptam el mikor a már földön fekvő lányt rúgta volna - Liz!
Ahogy a nevét mondtam lehiggadt.
Csak állt és nézett rám tekintete fel le járt rajtam.
- Liz ...
- Hallgass. - hirtelen vad csókkal hallgattatott el.
Megállva elhúzódott. Álla alá téve a kezem húztam újabb csókba.
- Ühm ne. - tolt el - A jó előbb még...
- Hazugság!
Fürkészte az arcom néhány percig majd ajkai újra az enyémre tapadtak. Finoman harapta az ajkam közben keze az ingem alá csúsztatta és az oldalam simogatta.
- Menjünk innen. - mormogtam.
Mosolyogva ellépett majd elindult kifelé. A motornak támaszkodva várt.
- Hm micsoda motoros csajszi. - lépett közelebb hozzá egy idegen srác.
- A csaj nem motoros...de ő igen...ha érdekel. - mutatott rám.
A fiú arcáról lefagyott a mosoly, csendben elkullogott.
