Elizabeth hívása feldühített. Nem értem miért nem nekem szólt, hogy vigyem el.
- Megoldom. - ennyivel tette le a telefont.
Ezután hiába hívtam nem vette fel.
Vártam, két órán át, de semmi hír nem volt, elindultam hozzá.Már az utcában voltam mikor Dany megállás nélkül hívott.
- Gyere a Kincses Kórházba Liza itt van. - hadarta el.
Megfordultam és oda mentem. A folyosón találtam egyedül.
- Hol van? - kérdeztem tőle.
- A műtőben.
- Miii? - sokkolt amit mondott.
- Ki mászott az ablakon, leesett. Kificamodott a válla. - mesélte el a történteket.
Közel egy órája itt várunk és még mindig bent vannak. Egyre idegesebb vagyok.
Közben ide ért Margaret.- Hol van a lányom?
- Műtik. - mondta Dany.
- Azt mondtad vigyázol rá! - esett nekem.
- Héé ... álljunk meg egy percre! Haza ment, az apja bezárta, nem engedte vissza! - emeltem meg a hangom.
- Erről semmit nem tudok. - meglepve állt előttem.
- Elizabeth hozzátartozói? - jött az orvos - Minden rendben. Hamarosan bemehetnek hozzá.
Hatalmas kő esett le a szívemről.
- Ki mászott az ablakon. Így sérült meg. - fejezte be a történetet Dany.
- Nem szenved hiányt semmiben...be járunk iskolába...mégis miért baj ha ott van velem? - kérdeztem - Szerelmes vagyok a lányába. Ő is így érez.
- Bemehet. - jött a nővér így nem kaptam választ.
Margaret bement majd néhány perc múlva kijött.
- Téged akar látni. - nézett rám.
Bementem és megöleltem.
- Tudooom tudoom. Nem vagyok normális...francnak másztam ki és a többi...- csókkal hallgatattam el.
- Igen ez mind így van, de anélkül is tudod, hogy kimondanám.
Nem sokkal később nagy veszekedés hallatszott a folyosóról. A szülei veszekedtek.
- Ha nem zárod be nincs ez! - kiabálta Margaret.
- Nem fogom hagyni, hogy egy ilyen alakkal legyen a lányom tetszik vagy sem!
- Maradj kérlek! Hallod?! - próbált bent tartani.
- Milyen? - mentem ki.
- Te beengedted hozzá? - nézett a feleségére.
- Előbb itt volt mint bárki más! Szereti a lányunkat.
- Nem érdekel mit ad elő. Semmirekellő, link csóró alak!
Megindultam felé.
- Ne csináld haver! - fogott vissza Dany.
- Elég! Fejezzék be vagy mindannyian távozzanak! - szólt a nővér.
- Csak neki kell mennie. - mutatott rám Marcus.
- Amig a gyerek boldog mellette nem szólhatsz bele! - jelentette ki erélyesen Margaret - Antoan menj be hozzá.
- Mi folyik odakint? - kérdezte mikor beléptem.
- Apád szeretné ha a suttyó, semmirekellő csóró aki én vagyok eltűnne mellőled.
A fejét rázta.
- Segíts kimennem. - ült fel.
A hirtelen mozdulattól megszédült.
- Te csak ülj itt szépen. - takartam be - Amíg te arra nem kérsz, hogy hagyjalak addig én itt vagyok és leszek. - nyugtattam meg.
Közben odakint is elcsendesedtek a kedélyek és Margaret bejött.
- Apa be sem jön? - kérdezte könnyes szemekkel.
- Elment.
Láttam Elizabeth arcán a fájdalmat. Kirohantam. A parkolóban értem utol.
- Ha miattam nem megy be hozzá én inkább elmegyek. Ne büntesse a lányát azért mert engem nem szível. - szóltam utána.
- Törődj a magad dolgával.
- Seggfej. - szaladt ki a számon miközben megfordultam, és vissza indultam.
Utánam nyúlt, hogy vissza fordítva behúzzon de gyorsabb voltam.
- Nekem egyetlen dolog számít ... Hogy boldog legyen.
Szívem szerint megütöttem volna, de éreztem, hogy néz. Az ablakon át figyelt.
KAMU SEDANG MEMBACA
🥀 Rosszfiút szeretni 🥀
Romansa"A ház előtt állva még hallottam a dübörgő zenét. Belépve csak egy két embert láttam, elindultam a nappali felé mikor valaki elkapta a karom és húzott kifelé. - Nem kéne itt lenned. - dühös volt. - Tudni akartam ... - tekintetétől a szó is belém fa...