Let Me Love Him - hu [L.S.]

THIRTY

Gemma visszament Liamhez és Harryhez, hogy ők együtt menjenek a partira. Én egész úton azt hallgattam, ahogy Niall és Zayn azon röhög mekkorát kaptam Gemtől. És az, hogy levideózták igazán nem segített azon, hogy megfeletkezzenek róla.

— Szóval, hogyan csináljuk? — Kérdezte Niall miután kiszálltunk az autóból.

A parkoló, illetve az utca már tele volt a klubbal együtt. Így Zayn csak egy kicsivel lejjebb tudott helyet találni. Amíg felfele sétáltunk, én rágyújtottam, hogy enyhítsem idegességemet.

Gemmie: A bárnál vagyunk, szólj mikor akarsz beszélni vele.

— Először is megkérlek titeket, hogy vegyetek nekem két shotot, ugyanis kizárt, hogy anélkül menni fog — Elolvastam Gemma üzenetét. — Majd...valahogy improvizálok, mert ha tovább gondolkodok, akkor lesz egy pánik rohamom.

Zayn biztonságot nyújtó keze derekam köré csúszott, amíg bementünk, pontosabban áttorlaszoltuk magunkat a sok paparazzi között.

A helyiség szinte rázkódott a hangos zenétől. A különböző alkoholok szaga szétáztatta a falakat, az emberek parfümjeivel és kölnijeivel.

— Te kérsz valamit, Zaynie? — Kérdezte Niall. Legjobb barátom csak megingatta fejét.

A klubb ellenkező oldalára mentünk, amíg Niall vissza nem tért az italokkal. Én egyből ledöntöttem enyéimet, és még Niall sörét is fontosnak éreztem, hogy megkóstoljam. ....Nehogy meg legyen mérgezve vagy valami.

— Oké, oké szerintem ennyi elég, Lou — Legalább értelmes szavakat mondj, ha már mondatokba nem fogod tudni rendezni őket — Nevetett a szőke és kivette kezemből poharát.

— Na, készen állsz? — Masszírozta meg vállam Zayn.

— Egyáltalán sem! — Még épp, hogy csak lenyeltem a piát, nem éreztem semmit, végképp nem azt, hogy készen állok.

— Lou, ha sokáig húzod megunják a várakozást és Harry talál valaki mást — Beállt elém Ni.

— És mi van, ha már van valakije? Várj, annak nem lenne sok értelme, mert miért mondta volna a testvére, hogy próbáljam meg — Gondolkoztam hangosan.

— Látod, te is tudod, mit kell tenned. Ne hagyd magad baszakodni saját magaddal! Van elég problémád anélkül is — Szólt hátulról Zayn.

Mély levegőt vettem, majd bólintottam egyet, sokkal inkább magamnak, mint akárki másnak. Egy apró lökést éreztem hátamon.

Zayn írt Gemmának, akik amikor a bárhoz értem fel is álltak Harry mellől. A fiú egy Gucci, lila, néhol kígyó mintákkal díszített nadrágot viselt, és egy fekete inget. A bárpultos lehelyezett egy italt elé, épp fizetni készült, de én gyorsabb voltam és oda siettem, zsebemből (valószínüleg sokkal több értékű bankjegyet, mint amennyi elég lett volna) az asztalra tettem és biccentettem a srácnak a pult mögött.

— Óh, igazán nem kellett vol... — Elakadt szava amikor meglátott, és érzelmeit nehéz volt leolvasni arcáról.

Bárcsak azt mondhatnám, hogy ez volt az első alkalom, hogy hallom a hangját a szakításunk óta, de túlságosan megszállottja lettem interjúinak.

— Szia — Suttogtam. A zenének pont akkor lett vége, de még mindig hangosan beszélgettek az emberek, így nem voltam biztos, hogy hallotta-e.

— Szia — Suttogta vissza, ám én csak tátogásként láttam, mert a zene újra hangosan szólt.

Harry nem nézett a szemembe. Innivalójához fordult és bele kortyolt.

— Beszélhetnénk egy halkabb helyen? — Hajoltam közelebb hozzá, hogy ne kelljen teljesen kiabálnom neki.