Hidden World {Befejezett}

öt

Hogyan történhetett ez? Lehetetlen. Ez nem lehet ő. Biztos voltam benne, hogy nem ő az! De amikor Mr. Munro bemutatta, minden kételyem szertefoszlott.
- Selena, ő itt Josh! Josh Selena! - mutatott a fiúra, majd rám. Én még mindig fal fehér voltam. Azt hiszem sokkot kaptam vagy nem tudom. Moccanni se bírtam vagy nem mertem? Kicsit másabb volt, mint az álmaimban, élettel telibb, tökéletesebb, pedig már akkor azt hittem annál nincs tovább. Barna bakancsot viselt, világos farmert, egy fehér pólót és egy hasonló színű bőrdzsekit, mint a cipője. És az illata? Elképesztő. A kisugárzásáról már ne is beszéljünk. Bámulatos, hogy mindezt már érezhettem is. Nem csak álom volt. Valóság. Várjunk csak. Álom. Ezt nem értem. Lehetetlen. Nem lehet ő itt. Ez nem ő. Valami tévedés. De ezt csak egy módon deríthettem ki.
- Remélem, nem fogod megbánni, hogy ezt a sulit választottad! - törtem meg a csendet és még egy vigyort is csaptam mellé. Lehet átlátszó volt, de a dirinek nem tűnt fel és közölte, hogy ő most lelép. Magunkra hagy. Ez az. Pontosan ezt akartam. Amikor az igazgató elsétált Joshnak beszédre nyílt a szája. Már vártam, hogy felhozza ő a dolgot, de helyette csak ezt mondta:
- Örültem, hogy megismerhetlek, ahogy elnéztem itt a többieket te vagy az első értelmes lány a suliban. - bóknak szánta, de a fejemet látva nem hiszem, hogy szerinte felfogtam. Teljesen le voltam döbbenve. Vajon tényleg nem ő az? Csak álmodtam már róla és most itt van? Itt van valaki, akit életemben nem láttam még a valóságban, de álmaimban annál többször. - Gondolom, nem arról szeretnél beszélni mi a véleményem az itteni lányokról, szóval térjünk a lényegre... - és végre felcsillant a szemem. Talán van remény? De ez amilyen gyorsan jött, úgy el is illant, mikor folytatta tovább.
- Szóval, vezess körbe mi merre van! - elindultunk hát. Közben kezdtem beletörődni, hogy ő nem az, akinek gondolom. Így játszottam a jó pofit, persze belül darabokban voltam. Mire mindennek a végére értünk és megálltunk a kémia terem ajtajánál, megköszönte a kalauzolást és benyitott az ajtón. Engem előre engedett udvariasan. Köszöntünk. Josh egyből magára vállalta, hogy az óra túlnyomó többségében nem voltam itt. Ekkor a tanár közölte, hogy a fiú üljön le a mellettem lévő üres székre, hogy majd én segítek neki, ha már így összemelegedtünk. Persze látni kellett volna Ashley arckifejezését. Már ez mindent kárpótolt. Na, jó nem. De valamivel jobb lett utána.
- Hogy-hogy melletted nem ül senki sem? - kérdezte halkan nehogy a tanár meghallja, miután helyet foglalt.
- Nem vagyok valami nagy társaság. - válaszoltam egy erőltetett mosoly kíséretében.
- Pedig sokan lennének most a helyemben, ez azonnal lejött a rengeteg szúrós tekintettől, amiket kapok most azért, hogy hozzád beszélek. - muszáj volt elnevetnem magam halkan.
- Josh, szerintem azok a tekintetek nekem szólnak, amiért az osztály új szépfiúja szerintük engem szemelt ki magának a menő csajok helyett. - és ekkor a fejemmel a nem messze előttünk ülő Ashleyre és csatlósaira böktem. Mire neki kellett nevetnie.
- Most te komolyan ezt gondolod? Hát és mivel magyarázod a fiúk arcát? Ők nem hiszem, hogy ezért néznének így rám. És egyébként zavarna, ha nem csak szerintük szemelt volna ki magának téged ez az ' osztály új szépfiúja '? - szerintem ebbe a kérdésébe belepirulhattam, mert az arcom lángolt, az tuti. Most, mintha azt a Josht látnám, akit álmomban. Rámosolyogtam. Kicsöngettek. Felálltam és elkezdtem pakolni. Majd kisétáltam a teremből a szekrényemhez. Épp befele pakoltam, mire betalált Danny és Cat. Kérdezgettek, hogy milyen volt az idegen vezetés stb. én persze válaszoltam nekik, de óvatosan. Mert Josh nem messze állt tőlünk. Ugyan nem hallhatta, mert elég halkak voltunk. De lehet, csak képzelődök, nagyon úgy nézett ki, mint aki hallgatózna. Az álmaimra visszaemlékezve, ott szuper hallása volt. Mi van, ha tényleg ő az? Akkor most sincs kizárva ez a képesség. A dolgot végül úgy könyveltem el, hogy nem tudom biztosra, hogy ő az, de azt sem tudom biztosra, hogy nem ő. Meg is játszhatta magát, hogy ne kezdjek kérdezősködni, hiszen valamitől meg kell védenie állítólag. Lehet, azt gondolja így a legjobb. Nem tudom. Többé már semmi sem biztos a számomra.