The Truth Untold (Jungkook FF.) - Befejezett

1. Rész - Nyári szünet

Floridai tengerpart, forró nyári napsütés, lágyan fújó szél, jéghideg italok és egy baráti társaság akik mindenbe benne vannak. Igen ezek mi vagyunk, Brad, Zac és én Skyler de csak Sky! Imádom őket, amióta csak az eszemet tudom legjobb barátok vagyunk. Lány barátaim nincsenek. Nem tudom miért, de sosem voltam az a mindenkivel vihorászós, sminkekről és pasikról dumálós csaj. Mindig is a fiús dolgok érdekeltek jobban. Imádtam focizni, kosarazni sőt hamarabb kértem távirányítós autót anyáéktól, mint zenélős barbie babát. Apával minden meccset megnéztünk a tv-ben és ha a kedvencünk játszott hangosan szurkolva üvöltöztünk a képernyőnek. Persze amikor bénák voltak pályán kifütyültük és aput idézve „rájuk jellemző szavakkal illettük őket". Istenem anya mennyit ordítozott apával mert káromkodni tanít engem, sokszor emiatt volt az a rengeteg veszekedés. De azért is szerettem őket annyira mert egy halálos vita után már fél órával úgy ölelgették egymást, mintha mi sem történt volna.
Mélázásomból egy felém repülő labda térített vissza, amit felugorva szépen el is kaptam. Éppen röpizünk a tengerparton.

- Passzold Sky, itt vagyok! -üvölti Zac, de tudja, hogy neki nem adhatom mert ellenfelem.

- Majd ha fagy cuki pofi! Brad kapd el! -hangomra bólint majd felugorva lepattintja a hálón és Zac hiába ugrik a labdát már nem éri el.

- Ez az csajszi! Jók vagyunk! -pacsizunk össze.

Még néhány ütögetés után befejezzük a játékot mert a nap már annyira kegyetlenül tűz, hogy az már elviselhetetlen. Felállított sátrunk alá igyekszünk, hogy egy jó hideg itallal enyhítsünk belső forróságunkon.

- Gyerekek, holnap valami nagyon vadat és emlékezeteset kéne csinálni. -kortyol be sörébe Brad.

- Miért? -nézek rá totál értetlenül.

- Hát holnap vagyunk itt utoljára aztán vissza kell utaznunk. Ezért valami nagyon odabaszósat kell csinálnunk, hogy abban a rohadt suliban legyen miről beszélni!

- Mire gondoltál? -terül ki a homokba Zac.

- Mit szólnátok egy vaklárma ivászathoz?

- Az meg milyen?

- Se hall, se lát. -nevet fel, mire csak megrázom fejem.

- Jaj Brad te mért mindig csak inni akarsz?

- Mivel minden csajom odahaza van és ha nem szexelhetek legalább vedeljek.

- Mért nem csípsz fel itt valakit?

- Zac! Azért mindennek van határa! -szól rá mérgesen- Nem fogom megcsalni a barátnőim! -szegény srác csak rázza a fejét, mi mást tehetne...

- Tőlem piáljatok srácok, én nem fogok!

- Nemár Sky, ne legyél már ilyen ünneprontó! Hiszen mindjárt vége a nyárnak és szinte nem is találkoztunk!

- Mi!? Meg vagy te huzatva Bradley? Az egész nyarat veletek töltöttem! Ide is azért jöttem el mert annyira erősködtetek, pedig rég otthon kéne tanulnom!

- Tanulni? -horkant fel Zac.

- Nyár és a tanulás egyáltalán nem rokonértelmű szavak! Ha mégegyszer kiejtesz ilyet a szádon kénytelen leszek ördögűzőt hívni. -mutat felém keresztet ujjaiból. Istenem mennyire gyerekes! De így imádom.

- Tudom neked nem a kedvenced de nekem muszáj belehúznom ha azt akarom, hogy kitűnővel végezzek. Ez lesz az utolsó évünk, minden amit csinálunk már beleszámít a bizonyítványba és az értékelésbe. Muszáj odatennem magam ha fősulira akarok menni.

- Ne aggódj már annyit Sky! Te vagy a suli legjobb tanulója. Még ha nem is készülnél semmitsem akkor is mindent tudnál, mert te már még előző tanévben bemagoltál mindent. Úgyhogy fogd be és irány a tenger, úszni akarok! Gyertek!