The Truth Untold (Jungkook FF.) - Befejezett

6. Rész - Nem megmondtam?

Péntek. Hál' Istennek! Valahogy ez a hét nem az én hetem volt. Semmi sem úgy jött össze ahogyan azt szerettem volna, annyi jó volt benne, hogy anya egész végig nappalos volt így Owennek nem volt érkezése bántani engem. Mr. Wood, a tesitanárunk egész héten szabadságon volt, hogy segítsen feleségének az első pár napban a kisfiúkkal, így mindvégig osztályfőnökünk helyettesítette a férfit, természetesen a lányok legnagyobb örömére. Szerencsére már csak két óra van hátra a mai napból, pechemre pont mind a kettő tesi. Ekkora sorscsapást! Miért kell így büntetni a diákokat? Ki az aki szereti a kényszer mozgást? Szerintem még maga a sportolók sem. Az öltözőben ismét arról ment a vita ki a helyesebb pasi, Jay a cukipofa vagy Jake a rosszfiúsan csábító férfi. Ezeket a jelzőket ők aggatták rájuk, nem én mondom!

- Na figyeljetek, én ma úgy döntöttem, hogy bepróbálkozom Jakenél. Tutira veszem, hogy bejövök neki mindig annyira néz és azok a szemek ahogy bámul...!

Ájuldozott Carly az osztály és gyakorlatilag az egész iskola „királynője". Nem mondhati csúnya lánynak, igazán szép arccal áldotta meg az ég és a természetesen vörös haja csak dob a lattba. Még főnyereménynek is mondanám ha nem lenne egy élő szexbábu akit akkor és azok visznek akik csak akarnak. De úgy tűnik manapság ez a norma, ugyanis minden pasi érte van oda, mindenki őt akarja. S bár kelleti magát, néha úgy viselkedik mint egy szűz kislány, de néhány szép szó, pár drágább ajándék és azok a frissen borotvált lábak már nyilnak is. Tipikus ribanc. A hűséges követői akiket csak roboribinek hívok úgy itták Carly szavait, mintha legalább is Stephen Hawking adna itt előadást. (csak sajna ő már halott)

- Juj tökre igazad van én is láttam ahogy bámul téged. -értett vele egyet Amber- Szerencsés lesz ha megkaphat téged.

Chh...! Ja, akár a leprás ha spanyolnáthát kap.

- Ugye? Na akkor majd a megbeszéltek szerint csináljuk csajok. Nem akarok hibát! -dobbantott lábával.

Majd a meglepetés ami ért, hogy nem kifelé indultak meg hanem egyenesen előttem parkoltak le. Felnéztem és Miss Tökély gyilkos pillantásokkal nézett le rám. Ebbe meg a franc üthetett?

- Hé te kis senki, ajánlom neked, hogy ma el ne merd játszani amit hétfőn, megértetted!?

Hogy mivan? Ennek elgurult valamije?

- Nem játszottam meg magam Carly. Miért tettem volna? -álltam fel.

- Na ugyan miért? -tette csípőjére kezét- Hogy magadra vond Mr. Harris figyelmét. De egyet jegyezz meg te kis stréber, ő az enyém! -lökte meg vállam.

- Ch felőlem nyugodtan a tiéd lehet. -sepertem le magamról műkarmos mancsát- Csak nem biztos, hogy te kellesz majd neki.

Otthagyva a sokkos állapotban lévő cicababákat a barátaim keresésére indultam akik már a tornateremben voltak, éppen kosaraztak.

- Passzold Zac!

Csapódtam közéjük. Volt még néhány srác az osztályból, akikkel amúgy különösebben semmi bajom. Nem igazán mondhatni őket havernak, max ismerősök. A közös bennünk, hogy mindig együtt focizunk -már ha időm és energiám engedi- és tök jó csapatot alkotunk. Legalább is Mr. Wood szerint aki mindig dícsér minket, engem azért mert mindig jobban focizom, mint a fiúk. Miután a „rosszfiú" is megérkezett mind a terem közepére sétáltunk és vártuk mit fogunk ma csinálni. De mivel tanárunknak sok javítanivalója volt megengedte, hogy akár ülve is elfoglalhatjuk magunkat csak ne zajongjuk a kelleténél jobban. Mi azonnal a kosárpalánkhoz siettünk vissza ahol korábbi véres harcunkat folytattuk tovább. A hiéna banda természetesen szegény Mr. Harris mellé telepedett le és nézték ahogy dolgozik vagyis csak dolgozna.