Sensei, miért nem szeret? [Kakashi ff.]

15. rész

Otthon kipakoltam a táskámból és rendet raktam. Őszintén szólva elég rég takarítottam már. De mentségemre szóljon, küldetésen voltunk. Elkezdtem készíteni valami ehetőt is. Azért éhen halni nem akarok.

A gondolataim csak Amaya körül járnak. Amint megkaphattam volna el is vesztettem. Három év... három évig nem tudunk beszélni. És ez mind azért van, mert nem tudtam megvédeni. Vele kellett volna maradnom. Az az átkozott nőszemély is. Nem kellett volna hinnem neki.

- Haah így nem tudok olvasni - sóhajtottam és leraktam magam mellé. Az ajtóhoz sétáltam, felvettem a cipőmet és elindultam ismét a Himari házhoz. Soha nem voltam ott ennyiszer mint mostanság.

***

- Szóval arról lenne szó Kakashi - kezdett bele Mai-san - hogy, vigyáznál kérlek Amayára? - hah? Nem, ez nem lehetséges - Tsunade-sama mondta, hogy felelősséget vállaltál egy személy miatt akivel Amaya harcolt. Nem azért mondom, mert leakarjuk passzolni, isten ments, soha az életben, de szerintem melletted lenne így a legjobb helye. Meghát ha felelősséget vállaltál, szerintem ez egy jó megoldás. Neked is jót tenne, biztos örülnél neki. Meghát ha felébred mindennél boldogabb lesz ha ezt megtudja. Szóval kérlek, megtennéd ezt? - mosolygott rám, de látszott a szemeiben a szomorúság.

- Nem zavarná önöket? - néztem rájuk, hisz mégis csak az ő lányuk.

- Tegezz csak minket nyugodtan - mondta Mai-san férje - és együtt hoztuk meg ezt a döntést. Ragaszkodunk hozzá, hogy veled legyen.

- Akkor ezer örömmel vigyázok rá. És fogok is mostmár örökre - játszottam el a gondolattal, hogy végre nem egyedül leszek otthon.

- Gyere, a szobájában van - állt fel az anyukája és sétált a szobája felé.

Amint beléptem a szobába elém tárult az alvó lány. Az ágyában feküdt és be volt takarva. A sötétlila haja eltakarta az egész párnát.

- Már összepakoltunk neki. Hisz így végülis hozzád költözik már ha nincs ellenedre  - mosolyogtak rám.

- Egyáltalán nincs - néztem a még mindig ágyban fekvő lányt - olyan gyönyörű suttogtam, hogy ne hallja senki.

- Fhm te tényleg nagyon szereted - mondta boldogan Mai-san - a lányom jobb emberbe nem is szerethetett volna bele. Nagyon örülök nektek Kakashi - ölelt át - kérlek tedd majd boldoggá.

- Ígérem, így lesz - öleltem vissza.

- Segítünk átvinni a cuccait. Te csak hozd Amayát. Jah és, ez itt - vett fel az ágyról egy plüss figurát - ezt tedd mellé. Ezzel szokott aludni - fűzte hozzá jókedvűen.

Az ágyhoz sétáltam és felvettem életem szerelmét. Annyira bánt, hogy csak most jöttem rá, hogy szeretem. De mostmár bármi lesz mellette leszek.

- Köszönöm szépen a segítséget. Üljenek le, csinálok teát csak lefektetem Amayát - vittem be a szobámba. Nem rakom másik szobába. Itt lesz neki a legjobb.

Óvatosan lefektettem és betakartam. Mellé raktam a rókáját. Olyan aranyos és ártatlan így. Hiányoznak azok az éjszakák mikor átöleltem és hozzám bújt. Nyomtam még egy puszit a homlokára és kimentem a szobából.

A konyhában voltak a szülei és vártak rám.
Felraktam a teát és megkínáltam őket süteménnyél. Épp akkor vettem mielőtt hazajöttem. Jól néztek ki, és hát gondoltam miért ne? Beszélgettünk egy ideig majd hazaindultak mert holnap küldetésük lesz.

Elkéne pakolni Amaya dolgait. Persze van pár üres szoba de nem, ő velem lesz ott egy szobába. Szóval öszzébb pakoltam a ruháimat, hogy az ő ruhái is kényelmesen elférjenek. Amint végeztem kezembe akadt még egy doboz, amire az volt ráírva, hogy 'törékeny van benne'. Benne volt pár bögre és sok kép. Kiraktam a polcokra a nappaliban. Ez mostmár az ő otthona is. Elmostam a bögréit és elraktam a szekrénybe. Meg kell hagyni elég bögre mániás.

Volt még egy doboz. Abban a ninja felszerelései voltak. Hát ezt tényleg nem tudom hova rakjam úgy, hogy jobb lesz ha így berakom a szekrény aljába.

Elmentem zuhanyozni, majd felvettem a pizsamámat és elindultam a konyhába vacsorát csinálni. Végül egy instant rament ettem. Kicsit lusta voltam főzni.

Leültem a meleg teámmal olvasni de ismét nem tudtam koncentrálni. Így végül bementem a szobámba. Egy ideig csak néztem a lányt, végül lefeküdtem én is mert elálmosodtam. Hál istennek, hogy kaptunk egy hét szabadnapot. Amaya is azt szeretett volna a küldetés után.

Sehogysem jött álom a szememre. A szerelmem felé fordultam inkább.

- Hogy lehetsz ilyen gyönyörű? - fogtam meg az arcát - sajnálom de tényleg, hogy nem voltam ott veled. Ébredj fel, el sem engedlek. Soha többé. Melletted leszek bármi történjék. Tudod mit, eldöntöttem. Hokagévá válok, hogy megvédhesselek. Aztán persze Narutot is felkészítsem. Remélem nem haragszol rám. Várni fogok rád. Nem érdekel senki rajtad kívül - húztam magamhoz közelebb.

Átöleltem és mégjobban magamhoz húztam. Minél közelebb szeretném tudni. Valakit majd találnom kell aki vigyáz rá míg nem leszek itthon. De mostmár lassan a többiek is jouninná válhatnak. Nincs szükségük rám. Így többet maradhatok itthon. Majd még megbeszélem a hokagéval. De mellette fogok lenni, mert tényleg elrabolhatják. A Himari klán leszármazottja. Értékes túsz lehetne másoknak, és bármit megtudhatnak.

Aludj jól, Amaya! Várni foglak.