Sensei, miért nem szeret? [Kakashi ff.]

7. rész

Hát kész csoda lett volna ha nem alszok el. Elpakoltam a szükséges ruhákat, beraktam az elcsomagolt ételt, vizet és egy pár szükséges eszközt ha valaki megsérülne. Magamhoz vettem még egy almát reggeliként. Még épp időben értem a nagy kapuhoz. Mint mindig, Kakashi senseire vártunk. Pedig most tényleg azt hittem én leszek az utolsó.

- Jó reggelt - köszöntöttem Tsuande-samát és Sasukééket.

- Neked is - köszönt vissza a Hokage.

- Hé, Amaya - szólított meg Naruto - nagyon fáradtnak tűnsz - huh, hogy én most mennyire szívesen leütném.

- Hosszú éjszakám volt - tudtam le ennyivel, és próbáltam terelni a témát - na.. és Kakashi sensei?

- Itt - szólalt meg egy jókedvű hang mögöttem. Hát örülök, hogy ő ilyen boldog és kipihent.

- Na remek, akkor indulhattok. A feladatot mindenki tudja. Először szerintem ott kérdeződködjetek ahol találtuk a ninjákat. Ezeket a helyeket a küldetéshez kapott mappába megtaláljátok. Amint szükségesnek érzitek térjetek vissza. Addig Sai segítségével üzenhettek. Induljatok! - fejezte be majd utunkre engedett minket.

- Viszlat Tsunade-sama! - intettem már a fákon ugrálva.

- Vigyázzatok magatokra! - szólt még utánunk.

***

- Kakashi sensei - ugrottam mellé, hogy tudjunk beszélgetni.

- Hmm? - nézett rám egy pillanatra. Miért ilyen nehéz ez? Itt helyben összetudnék törni mégjobban.

- Nem állunk meg egy kicsit? Három óra után jól esne mindenkinek egy kis pihenés - vetettem fel az ötletemet.

- Igen, igazad van. Akkor srácok, álljunk meg pihenni - ugrott le a fáról a földre.

Meg kell hagyni nagyon szép helyen álltunk meg.

- Fogjunk halat - kiáltott fel Naruto és már vette le a ruháit majd beleugrott a folyóba.

- Ch, akkor tüzet is kell rakni - forgatta meg a szemeit Sasuke - megyek gyűjtök fát - indult el az erdőbe.

- Megyek segítek - szaladt utána Sai.

- Hát akkor nekünk semmi dolgunk - ült le Kakashi sensei a folyó árnyékos partjára és elővette a könyvét - gyere ülj le te is.

- Inkább megyek segítek Narutónak - vettem le én is a ruháimat, nehogy vizes legyen.

- Hé Amaya segíts, megfogtam egyet - kiabált nekem miközben a ficánkoló halat próbálta fogni.

- Megyek már megyek - indultam el beljebb a vízben.

- Aztán óvatosan nehogy megegyen a hal - szólt be neki Sasuke.

- Haha nagyon vicces vagy. Ha ennyire ügyes vagy gyere és segíts - szólt vissza Naruto. Ezek komolyan ilyen gyorsan fát gyűjtöttek?

- Dehogy megyek, nem akarok vizes lenni - és elkezdték Saijal a tűz gyújtást.

***

- Nehezebb ezeket a halakat megfogni mint gondoltam - fújtam ki a levegőt.

Csak másfél órába telt elegendő halat fogni. Használhattunk volna jutsukat de így viccesebb volt. Persze csináltam onigirit de nekik inkább a hal kell. Még válogatnak is.

Két óra pihenés után indulhattunk tovább. Az úticélunk egy felfedezetlen falu. Egyszerűen semmit nem tudunk róla. Csak úgy lett nagy hirtelen. Az anbu csapatok jelentése szerint. Na meg, a legtöbb alvó ninja ebben a faluban, vagy a falu környékén volt.

Ismét egy 5 órás út után végre megérkezdtünk végre. Már ránk esteledett szóval nem mentünk volna tovább. Ami fogadott minket az valami borzasztó.

- Ez a falu olyan mint egy börtön, vagy egy kínzó hely - le vagyok sokkolódva.

- Amaya rejtsd el a chakránkat - utasított a sensei. Ideges. Az sose jó - meg van a terv. Úgy teszünk mintha utazók lennénk. Mindenki vegye le a fejpántját és a fegyvereit. Átlagosnak kell lennünk.

Levettük a fejpántjainkat és a ruháinkon is igazítgattunk. Hisz, például Kakashi sensei nem sétálhatott be a konohai mellényében.
A fegyvereinket is el kellett rejtenünk de valahogy mégis bevinni. Ezt úgy oldottuk meg, hogy míg ránk figyelnek a kapuőrök Sai madarai beviszik. Indulhatott is a terv.

- Kik maguk? - tették fel a kérdést amint elértük a kaput.

- Csak átutazóban vagyunk - válaszolt a sensei.

- Ellenőrizd őket - szólt a társának aki elindult felénk.

***

- Hát ez szó szerint lelki zaklatás volt - mondtam mikor átléptük a hotel ajtaját ahol megszállunk.

Csak röviden, oké ellenőriznek mindenkit na de ez.. ez már zaklatás. Először átnéztek minket van e nálunk bármi fegyver, vagy hogy nem akarunk e becsempészni valamit.
Aztán kérték a vércsoportunkat, nevünket, hány évesek vagyunk, magasság, súly, allergia... Mint ha orvosnál lettünk volna. Tudni kell rólam, én utálom ezeket a vizsgálatokat.

- Nem volt annyira szörnyű - szólalt meg mellettem Sasuke.

- Fiú vagy, neked persze, hogy nem volt rossz. Alig bírtam ki, hogy ne üssem meg a férfit amiért bámult rám - ültem le az egyik asztalhoz.

- Na srácok megvan a kulcs, menjünk és feküdjünk le. A vacsoráért majd mindenki lejön magának. Viszont mivel öten vagyunk, ti fiúk hárman alszotok Amaya te pedig velem - nem mondom, hogy ellenemre van de most nem szeretnék vele egy szobába lenni. Dehát nincs mit tenni.

- Kész áldás lánynak lenni - forgattam meg a szemeimet majd Kakashitól elvéve a kulcsokat indultam meg az emeletek felé - ti itt szeretnétek aludni vagy jöttök? - néztem a még mindig egyhelyben álló fiú csapatra.

- Megyünk megyünk. Mellékesen a hármas szobában csak két ágy van. Két valaki együtt alszik. Majd eldöntitek - indult el Kakashi utánam.

Az emelet kellemes csalódás volt. Amilyem ijesztőnek néz ki kívülről a falu belülről elég békés. Bár mit várunk ha egy nagy fal veszi körbe.

- Akkor pakoljatok le és menjünk vacsorázni - lépett be a sensei a közös szobánkba.

Egy ágy van... Miért akar mindenki kinyírni ma? Már nem is foglalkoztam vele csak leraktam a cuccom kezet mostam és indulni akartam le amikor Kakashi sensei utánam szólt.

- Hé Amaya tudnánk beszélni a nemrég történtekről? - ne, kérlek csak ezt ne.

- Én nem szeretnék - hajtottam le a fejem mert nem sok kellett ahhoz, hogy elsírjam magam - elmondtam mit érzek, és te is. Ankot szereted azt mondtad - csuklott el a hangom.

- Nem tudom, nem mondanám, hogy szeretem... Egyszerűen csak tetszik? Nem is tudom, hogy mondjam - kereste a szavakat.

- Sehogy, kérlek. Én még nem tudok erről beszélni. Talán holnap - fejeztem be és léptem ki az ajtón.