Sensei, miért nem szeret? [Kakashi ff.]

17. rész

- Hah végre - mondtam miután Kakashi lerakott az ő székébe - elfáradtam.

- Te fáradtál el aki nem is járt a lábán, és három évig aludt? - nézett rám miközben elrakta a mappáit.

- Hát tudod izé.. ahha - mosolyogtam rá - egyébként nem baj, hogy itt ülök? Elvégre ez a hokage helye.

- Na az nem semmi - rendezgette a asztalát is - és egyáltalán nem baj. Ha azt mondom oda ülsz, akkor abba senki nem szólhat bele.

- Olyan jó volt látni a a szüleimet. A többiek, hogy fogják megtudni a hírt? - néztem rá miközben sürgött forgott az irodában. Meg kell hagyni, egyik Hokage se tud rendet tartani.

- Szerintem Naruto és Sasuke már elmondta mindenkine.. - nem tudta befejezni mert berontottak az ajtón.

- Hokage-sama azt hallottam, hogy Amaya.. - akadt el Shizune szava mikor meglátott az asztal mögött.

- Hmm? - nézett rá Kakashi - jah, igen igaz mint látod - fordult vissza a könyvespolca felé.

- Hát végre felébredt - jött be Tsunade-sama is - de rég láttalak Amaya - sétált hozzám és jó szorosan megölelt - Szóval már át is vetted Kakashi helyét? - mosolygott rám.

- Még szép - válaszoltam neki vidáman.

- Azért ül ott mert nem tud járni - szakított minket félbe.

- Na de Kakashiii - tönkretette a szép pillanatot - te csak pakolj nyugodtan.

- Mi az, hogy nem tudsz járni? Megvizsgáljalak? - váltott aggódóvá a mesterem.

- Nem, dehogy nem kell. Csak ahogy három évig nem használtam nehéz ráállni - magyaráztam el az okot.

- Huh megnyugodtam. Akkor minden rendben, ez nagyon jó. De lenne még egy kérdésem. Miért vagytok itt együtt? - na erre most mit mondjak.

- Mert szeretem - mondta Kakashi tök nyugodtan miközben keresett valamit.

- Ahj ez de kínos - temettem a tenyerembe az arcomat.

- Mindent értek - nevetett egy jót a volt hokage - remélem az esküvőre meghívtok - nem, én ezt nem. Megyek haza. Vagyis mennék ha tudnék - menjünk Shizune.

- Hova megy Tsunade-sama? - szóltam még utána mielőtt kiment volna.

- Játszani, az öreg Jiraiya azt hiszi le tud győzni - mondta mosolyogva majd kimentek bezárva az ajtót.

- Huh végre leülhetek - húzott mellém egy széket Kakashi.

- Kész van? - fordultam felé.

- Csak a pakolás, papír munka még van bőven - húzta ki az egyik fiókot ami tele volt tekercsekkel.

- Segíthetek valamiban? - néztem ahogy sorba vette ki őket.

- Hát megköszönném ha használnád a pecsétet azokon a papír kupacokon ott melletted. Igaz nekem kéne de amiről nem tud senki, az nem is fájhat - bólintottam majd elkezdtem csinálni amire megkért.

***

Este felé végeztünk is, és rendet raktam neki mert borzalom volt ami ebben az irodában volt.

- Köszönöm a segítségedet - ölelt át én pedig a vállára hajtottam a fejem.

- Nincs mit, szívesen segítek. Egyébként már megszerettem volna kérdezni, hogy miért voltál otthon? - mondtam ki ami reggelt óta érdekelt.