Sensei, miért nem szeret? [Kakashi ff.]

20. rész

- Amaya, Amaya - szólingatot valaki - felkéne  ébredni nem gondolod? - tette az arcomra a kezét Kakashi.

- Nem akarok, álmos vagyok - fordultam el tőle a másik oldalamra.

- Az nem azt jelenti, hogy nélkülem kell tovább aludnod - ölelte át a derekam.

- Nem is tudok visszaaludni - fordultam a hátamra.

- Na látod, csak megérte felébreszteni - ült fel az ágyban.

- Hová mész? - ültem fel én is.

- Reggelit csinálni - vette le magáról a takarót és állt volna fel de nem hagytam.

- Nem. Most én csinálok - pattantam ki az ágyból.

- Amaya ha megint elesel.. - közbevágtam, nem hagytam, hogy befejezze.

- Tudom tudom, megfogsz - nyitottam ki az ajtót és már ott sem voltam.

***

- Na, mi jót csináltál? - ült le az asztalhoz Kakashi már felöltözve.

- Rament, mert azt reggelre nagyon szeretem, taiyakit és zöld teát - tettem le őket közben az asztalra.

- Hát akkor jó étvágyat - látott neki enni a hokage ruhában. Mégis, hogy nincs melege benne.

***

- Amaya ez nagyon finom volt - törölte meg a száját.

- Örülök ha ízlett - tettem le egy újabb tálat amit elmostam.

- Szeretnél velem jönni? - ölelt át hátulról.

- Um-um, megszeretném nézni a többieket - mondtam miközben törölgettem egy csészét.

- Rendben, de később benézel ugye? Utána pedig edzünk - engedett el, felvette a köpenyét, a hokage kalapot és az ajtóhoz sétált.

- Még mindig nem hiszem el, hogy rávettél. Igen majd bemegyek - kisértem ki.

- Várni foglak - húzott magához.

- Ez olyan jó érzés - simultam hozzá.

- Igen? Akkor majd többször csinálom - engedett el és óvatosan megcsókolt.

- Ez is jó érzés ám - incselkedtem vele.

- Gyere be hozzám, és meglátom mit tehetek - fogta meg a kezemet vigyorogva.

- Gonosz vagy, be sem megyek - fordítottam neki hátat.

- Igen, gonosz vagyok? - ölelte át a nyakam és hozzámsimult.

- Gonosz vagy - tettem a karjára a kezem.

- Érzem mennyire. De akkor pápá - engedett el és elindult.

- Ahj annyira utállak ilyenkor - öleltem át hátulról - nem tartalak tovább fel, menj csak mert elkésel.

- Dehogy kések, akkor kezdődik a munka ha én megérkezek. Na meg, sose voltam híres a pontosságról - tettetett gondolkodást.

- Azt tudjuk. Én viszont igen. Szóval menj - próbáltam rávenni, hisz tényleg későn fog beérni.

- Megyek, megyek. Kiraksz itthonról - lépett hozzám közelebb - gyere be később - rántott magához és egy rövid puszit nyomott a számra.

- Megyek - öleltem át, majd végre elindult így visszamentem a házba.

Felöltöztem és gondoltam megkeresem Tentent majd bemegyek a kórházba. Végülis ahhoz is vissza kell szoknom.