Sensei, miért nem szeret? [Kakashi ff.]

21. rész

Két hónap telt el. Végül sikeresen átmentem a jounin vizsgán is. Sokat köszönhetek Kakashinak. Mindenben segített és edzett velem. Most is épp hozzá tartok mivel hívatott. Még mindig nem döntöttem, hogy maradjak ninja vagy a kórházban dolgozzak.

- Bejöhetek? - dugtam be a fejem az ajtón.

- Gyere Amaya nyugodtan - intett nekem Kakashi.

- Miért hivattál? - sétáltam az asztalala elé.

- Még várnunk kell egy picit. Lehet, hogy szándékosan hívtalak korábban - állt fel a székéből - hiányoztál - ölelt át.

- Te is már nagyon - öleltem vissza. Reggel korán kell bejönnie és este későn ér haza. Valami új dolgon dolgoznak.

- Ma este hamarabb megyek haza - suttogta - nem mondom, hogy megpróbálok, hamem haza is érek - engedett el.

- Várni foglak - húztam le a maszkját.

- Nahát-nahát - fogta meg a kezem - már nem is hagyod, hogy én csináljam?

- Ch hagyjál békén - távolabb akartam tőle lépni de nem hagyta.

- Hé, nekem tetszett - mondta és megcsókolt.

- Tényleg hiányoztál - bújtam hozzá.

- Te is hercegnőm, te is - simogatta a hátamat - mindjárt ideérnek szóval ülj csak le nyugodtan - nem tudtam kikről beszélt, de nem is igazán érdekelt.

- Egyébként - foglaltam helyet - Himikoval mivan?

- Ne is mond. Még mindig nem akar leszakadni rólam - könyökölt rá az asztalára.

- Miért nem gyújtjuk fel? Vagy simán meg is átkozhatnám - csapkodtam össze vissza.

- Hokageként erre sajnos nem adhatok engedélyt - mosolygott rajtam egy jót.

- Nem is kell. Nem konohai lakos. Nem lenne semmi - tényleg megakarok szabadulni tőle.

- Amaya.. - sóhajtott egyet.

- Tudom-tudom, nem lenne jó vége és hallgassak a megérzédesre. Csakhogy, én sose hallgattam rád - dőltem előre a székben.

- Most fogsz - vett elő egy mappát - elég féltékeny vagy - tette hozzá jókedvűen.

- Méghogy én féltékeny, chh viccnek is rossz - fordítottam el a fejem.

- Hogyne hogyne - mondta majd kopogtak az ajtón - áhh végre, gyertek be - szólt ki majd három genin sétált be.

- Üdvözöljük Hokage-sama - köszönt egy fiú.

- Azt se tudom hol kezdjem. Amaya innentől kezdve ők a te alárendeltjeid lennének. A senseijük meghalt egy balesetben mikor rájuk rontottak. Benne lennél? - azta, szóval Kakashi már be is szervezett senseinek.

- Legyen, benne vagyok - néztem a három kicsi geninre.

- Ez jó hír. Akkor gyerekek, ő itt Himari Amaya sensei. Amaya, a lány Hyuga Mitsuko, a fiúk pedig Sanjo Hiruto és Nozaki Kano - mutatott be minket egymásnak - lenne is itt egy feladat. Nyújtott felém egy borítokot. Megtaláltok benne mindent. A küldetés végeztével jelentenetek kell. Immár ti vagytok az Egyes csapat - tyűh még sose hallottam ilyen.. ilyen határozottnak.

- Menjünk is. Viszlát Kakashi - intettem neki. Hát ezt lehet nem kellett volna, de én már nem tudom samázni.

- Heh?! - nézett rám a három genin.

- Hát öhm izé... - jöttem zavarba - tudjátok mit majd megbeszéljük. Menjünk inkább ne zavarjuk a Hokagét - terelgettem őket az ajtó felé.

***

- Akkor Mitsuko, Hiruto és Kano, az első feladatunk nem más - nyitottam ki a borítékot - mint rendbe rakni egy kertet. Na ki szeretné velem lecsapni a Hokagét? - tettem csípőre a kezem.

- A sensei olyan vicces - nevették el magukat. Nem is olyan rossz ez.

***

- Na ugye, hogy nem volt szörnyű? - mentünk a hokage torony felé.

- Sensei ezt komolyan gondolta? - szedegette Mitsuko a fekete hajából a gyomokat.

- Tudjátok mit, meghívlak titeket egy ebédre gyertek - intettem őket egy ebédlő felé.

- De nem kellene visszamennünk? - kérdezte Kano.

- Nyugi Kano a senseit szereti Kakashi-sama - ezek a gyerekek veszélyesek esküszöm.

- Na de gyerekek - jöttem zavarba - inkább menjünk enni.

***

- Szép munka Egyes csapat. Nagyon megelégtek veletek. Örülök ennek a teljesítménynek. Mára ennyi elmehettek - nézett a három geninre.

- Köszönjük Hokage-sama! - hajtottak fejet majd kiléptek az ajtón.

- Na milyen volt? - mosolygott rám Kakashi.

- Nem volt rossz - átakartam ölelni de rájöttem, hogy egy kicsikét mocskos lettem - nem ölellek meg, majd ha hazaértél.

- Engem meg simán nem érdekel - pattant fel és magához húzott - majd te kimosod nekem - viccelődött velem.

- Csakis azért, mert miattam lesz mocskos a ruhád - öleltem át a nyakát - én megyek, csinálok vacsorát.

- Imádlak. Sietek haza - nyomott egy puszit az arcomra majd kiléptem az irodájából és hazasétáltam.

Elmentem zuhanyozni majd felöltöztem pizsamába. Mivel már úgyse fogok menni sehová kényelmesben kell lenni. Lecseréltem az ágyneműnket és felmostam.
Úgy döntöttem csinálok sobát. Így elővettem a hozzávalókat és elkezdtem készíteni.

Mikor már csak a tésztát főztem ki elkezdtem mosogatni, mikor valaki a nyakamhoz szorította egy kunait. Nem is éreztem a chakráját. Biztos eltudja rejteni.

- Meg ne merj mozdulni, különben megöllek - hallottam meg egy női hangot. Enyhült a szorítása de nem engedett el - most csak figyelmeztetlek. Kerüld el Kakashi - kopogtak. Pont most kell.

- Ki kell nyitnom - nyögtem ki nagy nehezen és meghallottam Kakashi .

- Először végighallgatsz - vágta hozzám flegmán - Neki velem kell lennie. Nem akarlak mégegyszer meglátni a közelében. Különben.. - megvágta a karomat majd el is tűnt.

Amint megfordultam elejtettem a poharat ami darabokra tört.

- Amaya - kiabált a szerelmem az ajtóból - mi történt? - szaladt a konyhába, és mikor meglátott véres karral törött üvegszilánkok között nagyon megijedt. Ezt láttam rajta.

- Maradj ott - szóltam rá.

- Mi? Mi történt? - nem akarom, hogy így lásson.

- Azt mondtam maradj ott - csuklott el a hangom és inkább elfordítottam a fejem.