Mindig is tudtam, hogy van megoldás arra az esetre, ha úgy döntenék ki akarok szállni az egészből. Az egész angyalos történetemnek a legelejétől kezdve vártam, hogy megtudjam mit kell tennem ahhoz, hogy végérvényesen is megszüntethessem a problémáimat, amik a mindennapjaimat megkeserítették olyan szinten, hogy nemcsak fizikális, hanem mentális fájdalmat éreztem. Sok milliószor a fejemben elképzeltem, hogy örömködve, hatalmas mosollyal az arcomon konstatálom, hogy van kiút, de ahogy ott ültem a többiekkel a kanapén és Lucifer kimondta mit kell tennem, nem az öröm és megkönnyebbülés járta át a testemet, hanem pont ellenkezőleg. Szomorúság, hogy valamit, ami a részem muszáj eldobnom, hogy mások éljenek teljes életet. Igaz az a mondás, hogy nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap, ami most is nagyon illett a helyzethez, mert soha sem hittem volna, hogy egyszer lelkifurdalást érezek majd az "átkomat" illetően.
- Én nem akarok ebben részt venni.- jelentette ki Rowen ellentmondást nem tűrő hangon.- Van más megoldás is, minthogy felhagyjon azzal, aminek született, főleg, hogy ő egy Utolsó Tisztaszárnyú. Fogalmad nincs róla, hogy ez mekkora teherrel és megtiszteltetéssel bír. -fordult felém szomorúan. Az eddigi ismeretségünk alatt sosem láttam rajta, hogy aggódna vagy szomorú lenne az miatt, hogy le kell mondanom a mivoltomról. Eddig azt hittem, hogy örülni fog, ha ezzel az ötlettel állok elő, de úgy látszik, hogy a lehető legjobban félreismertem. - Ezt nem lehet csak úgy eldobni.
- Fiam, jó lenne, ha nem szólnál olyan döntésbe bele, ami nem téged érint. Ha nekem kínálkoznának fel így, akkor nem mondanék ilyeneket. Nem mindennap fut össze az ember egy angyallal. - dőlt hátra a bőrfotelén Lucifer és komótosan kezdte el iszogatni a teáját egy mosollyal az arcán. Azt hiszem élvezte a helyzetet, ami kialakult. Mármint, tudom azt, hogy Anyut is próbálta bűnbe ejteni, de nem sikerült neki, de Rowennek sikerült engem erre rávennie, amire természetesen büszke, hisz, a fia véghez vitte, amiért megbízta őt hónapokkal ezelőtt. - Főleg olyan angyallal, akinek ennyire jól áll az, hogy kiteljesedett a dicsfénye.
- Jó lesz, ha leszállunk erről a témáról.- morogta Rowen és egy határozott mozdulattal magához húzott.
- Nem kell azonnal leharapni a fejemet. Én csak nagyon szeretem az angyalokat, főleg, akik különleges szépséggel vannak megáldva, amiben rámütöttél akár tetszik, akár nem.- szórakozott továbbra.
- Avery, jól gondold meg, hogy mit csinálsz. Te is tudod, hogy nem lehet senkiben sem megbízni, főleg magában az ördögben nem. Nagyon rossz döntést hozol, ha ezt megléped. Nem tud a Gárda már akkor megvédeni. - szólalt meg hosszú csend után Skyler, aki fel-alá járkált.
- No lám-lám, ha valaki égbekiáltó bűnt követ el, akkor már nem is olyan fontos a Gárdácskátok számára. Érdekes ez az egész folyamat. Vajon akkor is ez a procedúra, ha nem is önön hibája a bűnbeesés? Gondolom, akkor ezért kellett eltűntetni az édesanyját is. Az összes piszkot az ágy alá kell ilyenkor söpörni, ahogy szoktátok is, mert a tökéletes gépezetbe nem eshet hiba, nemde?
- Micsoda?!- szaladt fel a szemöldököm anyu említésére.
- Ez csak provokáció, Avery. Azt akarja, hogy az ő kénye-kedve szerint dönts. Anyukád elérte azt a bizonyos kort, amikor már a Mennybe kellett szállnia. Nem a mi felelünk azért, mert lejárt az ideje. - felelte nyugodtan Sky.
- A beismerés az első lépcsőfoka annak, hogy elismerjük hibáztunk.- tette le az üres csészét az asztalra Lucifer. - Akkor hadd mondjak el valamit, amit szerintem soha senki nem fog neked elmondani azzal kapcsolatban, hogy mi is ez az úgynevezett csúcstechnológiás védelmi szerv, ami miatt éled azt a burkolt életed., ami miatt ez az egész helyzet kialakult.
- Erre itt nincsen semmi szükség, mikor fontosabb dolgokkal kell foglalkoznunk, ördög. Az egyesség köt téged, hogy ne befolyásolj valakit, aki még gyereknek minősül. Ne akard, hogy olyan tettekhez forduljak, amik az életedbe is kerülhetnek.- emelte fel a pisztolyát hirtelen Skyler a terepmintás kabátja belső zsebéből és egyenesen Luciferre szegezte.- Ez nem egyszerű pisztoly, hanem egy G45-ös modell, amelyet sok évbe került, de pont az ilyen gonosz lények ellen fejlesztették ki, hogy hatástalanítsák őket. Nem félek egyáltalán meghúzni a ravaszt, ha úgy adódik. Sőt, nem vagyok olyan hülye, hogy az ördög laktanyáján legyek az embereim nélkül. Bármit teszel is, azonnal beindítja a védelmi tervünket és ennek az egésznek véget vetünk egyszer és mindenkorra.
YOU ARE READING
Mennyei pokol
FantasyA szobám falának döntött váratlanul, és nem engedett semerre. Nem kellett volna felhúznom, mert tisztában vagyok azzal, hogyha egy démonivadékot felidegesítünk akkor az a halálfia vagy lánya... De ő csak nem bánt, bár azért jött a Földre eredetileg...