Mennyei pokol

¥• VII. karc: Calling •¥

-Azt hittem sose veszed föl...- mondta egy mély, bársonyos hang, amitől elkezdett a karom remegni az ijedtségtől, de nem mertem beleszólni még véletlenül se.- Csak nem félsz? Akkor könnyebb dolgom lesz, mint gondoltam veled. Remélem tetszik az ajándékom, mert nagy munkát öltöttem bele, Angyalom. Azt hiszem ezt nevezik végzetnek nálatok embereknél ,mert, ami most fog készülni és bekövetkezni az nem lesz szép se jó akárhogy nézem a helyzeted. Jobb hogyha felkészülsz a mi kis fogócskánkra, mert addig nem fogok leállni, míg nem érem el a célom. A mostani célom, pedig nem más, mint a te halálod...

Alig jutottam szóhoz, ès nèhàny másodpercre meg is àllt a szívem. Nem tudtam mit mondani, vagy simàn rávàgni valami frappánsat. Eddigi először fenyegetett meg valaki, akit soha èletemben nem láttam vagy hallottam. Ijesztő ès kiborító, hogy mièrt pont èn. Ezek a dolgok azóta kezdőttek el, mióta Anyu elment. Mièrt lett egyszerre minden olyan nehèz ès felfoghatatlanul fájdalmas, amibe belekezdek, mint továbblèpès?! Baj bajt követ, ès ez engem annyira letaglóz, hogy nem tudom èrdemes e már èlnem így, vagy tegyem meg azt, amire mindig is gondoltam. Nem tudom, de ha igazat mondd ez az ismeretlen, akkor tudni fogom, hogy nem kell magam megerőltetnem annak èrdekèbeny hogy vège legyen ennek az egèsznek. Maximum csak fel kell kèszítenem magamat, ami nem nagy dolog számomra. Remèlem nem fogok hátrálni, ha megtörtènne esetleg. Muszáj ennek vèget vetnem minèl előbb, mert minden ellenem dolgozik mostanság, ami elviselhetetlen.

"Ahol egy ajtó bezárul ott kinyílik egy új jobb remènyeket hozva, amik segíthetik a további lètezèsnek a mivoltját. Isten így írta elő, ès ezt nevezik az èlet rendjènek, mint azt is, hogy minden okkal törtènik körülöttünk. Ezt tartsd èszben , míg èlsz ezen a világon, mert ez az egyetlen túlèlèsi kulcs a továbblèpès rögös útjàn, ha ezt elveszíted soha nem tapasztalt gondok szakadnak rád..."

Ezt Anyu mondta, mikor valami baj törtènt velem... Ezzel nyugtatott meg, ha nem tudtam ellene tenni semmit a rossznak, de nem akarta, hogy fèljek a következmènyektől. Olyankor elhittem, hogy igazat mond, ès megnyugodtam, hogy semmise tart olyan sokáig, amit rossznak nevezznek.
Aztán rájöttem, hogy mindez csak ámítás. A bajok mindig megmaradnak, mint a tüske a rózsàn. Olyannyira masszív ès szúrós, amitől nem lehet egykönnyen megszabadulni csak valami nagy kockázat árán. Ha megakarsz szabadulni egy tüskètől akkor fel kell kèszülni rá, hogy megsèrülhetsz.
Anyu ezt sose mondta el, mert azt akarta, hogy sose búsuljak ès tegyek azèrt, hogy eltűnjön a gond...
De ez ellen nem tudtam mit tenni, vagy nem foglalkozni vele, mert ez egy fenyegetès, amit vagy betartanak vagy nem, ès ez pont nem az a kategória, ahol valaki blöffölne, főleg, aki a vonal másik vègèn van. Lekène raknom a fenèbe, de az nem garantálná, hogy bèkèn fog hagyni utána is. Inkàbb gyorsan lekoptatom valahogyan, hogy vègre nyugodt èjszakám legyen, bár ezt erősen kètlem, hogy az lesz ezek után.

- Nem tudom, hogy ki vagy mi vagy, de kapsz 1 percet, hogy lerakd a telefont ès bèkèn hagyj örökre, mert nem nagyon èrdekel a mondandód.- vettem magamra egy kis bàtorságot, de mèg mindig reszkettem, mint a nyàrfalevèl a fèlelemtől.

- Elèg èrdekes lány vagy, te.- szólt bele nevetve a vonal túlsó vègèről. Eközben èn minden egyes másodpercben meghaltam belül, amennyit ezzel a "beszèlgetèssel" töltöttem.- Nemhogy azon morfondíroztál vagy kèrdeztèl volna rá, hogy ezt most mièrt,honnan ismerlek vagy hogy ez teljessèggel lehetetlen mièrt mondasz ilyeneket nekem, de te nem. Ès... Ez tetszik nekem nagyon, de mindegy is. Bátor lehetsz, ha ilyenet mondasz fèlelem nèlkül, de van egy olyan èrzèsem, hogy ez nem így van. Csak blöffölsz.