Mennyei pokol

¤·V. karc:Igazságtalanság ·¤

- MIT TETTÈL, TE SZEMÉT?!!!!- ordítok rá teli torokból, amire mindenki felszegi a tekintetét még Mrs.Carter is, aki élvezettel olvasott, de nem érdekelt, mert a legdrágább kincsemet se szó se beszéd kivágták. Ezért meg kell lakolnia ha törik ha szakad...

Azt se tudtam, hogy most mit tegyek. Annyira mérges és dühős vagyok Rowenre, mint még soha életemben. Miért kellett kidobni azt a dolgot az ablakon, ami az egész eddigi életemet kitette ezidáig, mikor elmondtam neki, hogy fontos számomra, és nem véletlenül csinálom ezt óra közben. Miért nem tudott volna értelmesen elvonatkoztatni attól, hogy ez egy magánjellegű dolog? Miért nem lehet velem olyan kedves és elnéző, mint Sky- jal, akit még azelőtt sose látott, főleg úgy, hogy egész végig bókolgatott neki. Ez miért csesz fel?
Nem is értem magam miért izgatom ezért annyira, mikor a srácon látszik, hogy csak azért él, hogy engem az őrületbe kergessen mióta betette a lábát az épületbe.
Tudom, hogy nem lehetne az órán ilyesfajta figyelemelterelő módszereket alkalmaznom, de nem vagyok kíváncsi arra a szájátjártató, hülye, vén, csoroszlyára, aki normálisan se adja le a tananyagot. De itt nem ez a lényeg, hanem az, hogy Rowen mekkora egy szemétláda, hogy nem vette tudomásul, hogy számomra mennyit jelent ez a könyv, de ha még nem is mondtam volna akkor se tehette volna meg, amit elkövetett velem szemben, mert ez az én tulajdonom, amit kérdezés nélkül nem fordíthat önkényesen a saját céljává , maximum akkor ha én beleegyezek, de ez a beszélgetés közöttünk nem is történt meg. Okkal vagyok rá mérges, és ezt muszáj valahogy megtorolnom, mert engem sose abból a fából faragtak, hogy végignézzem az, hogy büntetlenül megússzák mindazt azok a személyek, akik ellenem valamit tettek legyen az csekély mennyiségű vagy értékű dolog. Nem érdekel, hogy most jött ide. Ideje lenne megtanulnia mi az a tisztelet és alázat a lányok felé, ha már egyszer az anyja nem tanította meg mi az illedelmes és elvárt viselkedés a társadalomban. De ami késik az nem múlik, tartja a mondás, így ez sem fog, mert ezt nem teheti meg senkivel sem. Arról biztosítom, hogy azt is megbánja, hogy megismert. Rossz emberrel húzott ujjat az az igazság.

Az egész osztály döbbenten nézett hol ràm hol Rowenre, míg mi ketten farkasszemet vívtunk egymás ellen. Ahogy jól kivettem nagyon mulatatta a helyzet, amibe kényszerültünk mindketten. Csibészes mosollyal vizslatott végig rajtam elismerően, amitől mégjobban felmennt bennem a pulykaméreg. A legszívesebben pofon csaptam volna, mert míg ilyet tett, ami elég súlyos dolog úgy vislkedik, mintha mi sem történt volna semmi. Ez idegesít fel a legjobban.
Tudtam, hogy majdnem mindem lánynak szálka vagyok a szemében, ami nem érdekelt. Még így is a tökeletes, rossz fiú imidzsével sikerült mindenkit az ujja köré csavarnia nem tudom hogyan, pedig eddig Tristan volt az osztály nagy híressége úgymond, mert ő volt a leghelyesebb a srácok közül az osztályunkban a szőke, jól fésűlt hajával és igéző smaragdzöld szempárjával, meg úgy azért is, mert ő a focicsapat kapitánya is. De most visszatért " Mr. Tökéletes", aki tud motorozni, és már az összes csaj körül rohamozza őt. Valami nekem ebben a történetből bűzlik, de nagyon.

- Mi folyik ott? Már akkor gond volt, mikor ti egymád mellé kerültetek, és elindult a lavina, mint mikor Dante leírja azt a csodaszép érzést, mikor szerelembe esett abba a nőbe, amit plátói szerelemnek hív ,de ti megzavartátok ezt, mikor reprezentálhattam volna. Komolyan mondom még el se kezdődött igazàn az iskola, de ti barbárok módjára szaboltáljátok mármost az órámat, ami a tanítás szent hirdetéséről szólna, de nem tudom ezt így folytatni, mert ezt csináljátok!! Mi fontosabb Dante szerelmi vívódásánál?! Hm?! Kérdeztem valamit, ti melegedni járó söpredék nebulóság.- csapja le a könyvet Mrs. Carter, aki mindig a kedvesebbik oldalát próbálta mindig mutatni, de most a ráncai megrohamozták az egész arcát egy nagy mérges fejjé egyesülve. Ha nem rólam lenne szó, akkor ezen most jót röhögnék, de mivel miattunk állt meg az irodalom csodás tanítattásában, így kicsit félek tőle.