Angyal a pokolból

18. fejezet

Elijah szemszög:

A hideg megcsapott. A csípős levegő a csontomig hatolt, ahogy kiléptem kabát nélkül a kocsiból. Éreztem, ahogy a könnyeim nyoma marja a szemem. Nem akartam. Az emlékek túl erősek voltak arról az emberről, akit legszívesebben kitöröltem volna a fejemből, hogy soha többé ne kelljen hallanom felőle. De nem fog menni.

Hirtelen egy halk hang ütötte meg a fülemet. Egy szőrös, fekete kis test tartott felém a hóban. Az állatka a lábaimnak dörgölte magát, miközben okos, sárga szemeit rám meresztette. Leguggoltam, mire megszaglászta a kezem és nekinyomta az édes kis buksiját. A nyakában egy kék nyakörv virított, aranyos kis emblémával. Próbáltam felidézni a nevét; a múlt sűrű ködje ezúttal felszakadt és élesen kirajzolódott egy szó.

-Cica... - gondoltam, miközben simogattam a bundáját. A cica hangosan dorombolt és nyávogott, egyre erősebben dörgölőzött hozzám. A közelsége valamifelé nyugalommal töltött el... Újabb emlékképek törtek elő macskákról, akik a régi otthonom környékén lófráltak: mind jó emlék volt, tele játékkal, távol mindentől, ami rossz volt; ezalatt a rémségek, amik eddig nem akartak szabadulni a fejemből, elmosódtak, végül csak egy halvány maszlagként kavarogtak a fejemben.

A vállamra melegség szállt, ahogy Theodore rám terítette a zöld kabátot. A cica nem futott el, nem is hederített rá, pedig ő biztos mögöttem volt, csak csendben maradt; hátulról figyelt, nehogy megzavarja a kis állatot. Észre se vettem, hogy felfelé görbülnek az ajkaim, csak amikor kinyitottak egy ajtót és a macska befutott a melegnek tűnő, hatalmas épületbe. Kívülről kissé ijesztőnek látszott, de ahogy a benti fények kiszűrődtek, sokkal nyugodtabb hangulat áradt az utcára. Az emlékeim kissé megváltoztak; annyi rossz után végre valami jó. Még mindig lassúnak és kimerültnek éreztem magam, de legalább a szívem egy kicsit felmelegedett.

-Mehetünk? Kezd elég hideg lenni. – kérdezte a mögöttem álló, aki tényleg az volt, akinek hittem. Hópelyhek kezdtek alábbszállni a felhők közül, megcsillantak a sötétbarna haján, ahogy megakadtak rajta; lágyan mosolygott rám, mint aki nagyon örült valaminek.

Az épület belső tere egészen más volt, mint kívül. A mennyezet magasan tornyosult felettünk, s egy üveglap állta el az utunkat a beltér felé. Odabent komolynak tűnő emberek sétáltak össze-vissza, a nyakukban kártyával és a kezükben papírokkal, étellel. Mindenki sietett valahova, néhányan csoportban járkáltak, beszélgetve, mások egyedül, fáradtan, de senki nem állt meg. Velünk szemben, mégis rettentően messze három fémajtó nyílt, amik felett világító számsorok villantak fel egymás után, ahogy egy-egy ember besétált és az ajtó becsukódott. Mindig más számnál állt meg, aztán csökkenőbe váltott és végül ismét kinyílt; az ember pedig, aki benne volt, eltűnt. Mellettünk egy kis szobában egy idős nő ült; Észrevettem a macskát, aki az asztalán mászkált és folyamatosan engem bámult. Theodore is ámulva nézett körbe, s a két férfi, akik elhoztak minket, egy kártyát tartottak egy érzékelő felé; az üveglap elmozdult, mi pedig bemehettünk. Ott azonnal két, fekete ruhás ember fogadott; egy férfi és egy nő. Megkértek minket, hogy menjünk be egy ajtón, ami rögtön a beltér legelején nyílt.

-Meg kell motoznunk magukat. – mondta a férfi, s Theodore-hoz lépett, amíg engem a nő vett célba.

-Várjanak! – kérte Theodore, amikor már nagyon közel volt; a komoly, barna tekintete egyenesen belém fúródott, mielőtt ránézett volna a társára.

-Tudjuk, miért vannak itt. Nyugodjon meg. – mondta, s kivett egy furcsa, hosszúkás készüléket. Bekapcsolta, mire az csipogni kezdett.

-Ha van bármilyen fémtárgy vagy elektronikus tárgy önöknél, kérem, tegyék ide. – szólt a férfi és egy műanyag dobozt nyújtott felénk. Theodore beletette a telefonját és a kulcscsomót, ami a lakást nyitja. Amikor felém nyújtotta, nem tudtam semmit beletenni. A férfi megvonta a vállát, s a nő végig húzta a testem felett a csipogó valamit. Annak a hangja nem változott, a vizsgálat véget ért. Theodore-ra néztem, akit a férfi végigtapogatott, aztán ugyanúgy megvizsgált egy másik csipogó tárggyal.