I. Part 11

358 8 0
                                    

Matt kivonszolt az autóhoz.

-Tanuld meg kislány nem menekülhetsz.-mondta dühtöl felforrósodott fejjel

-Te meg tanuld MÁR MEG BASSZA MEG! NE EGY RIBANC VAGYOK AKINEK ÍGYEDRE PARANCSOLGATHATSZ!-kaptam is erre egy pofonos dícséretet.

-Tudod jól, hogy igazam van.

Kirántottam magamat a szorításából és beültem az anyós ülésre. Matt is követte a példámat. Az egész út csendesen telt. Néztem a tájat, ami egyre jobban homályosult előttem, ekkor jöttem rá, sírok.

-Tán nem csak megenyhültél?-rám néz kutyaszemekkel

-Képzeld el te barom, hogy nem. Csak kiszáradt és amikor pislogtam bekönnyezett.

-Hát persze.-nézett rám szemforgatva

-Meg is érkeztünk.-kiszállt az autóból felém tartva kinyítja az ajtót de én csak meredtem magam elé.

-Ne akard hogy megint rád tuszkoljak mindent. SZÁLLJ KI!-üvölt rám

-Nem nem szállok ki. Mi ez a hely? Be nem teszem a lábamat.-mondtam a szutykos házra nézve aminek a teteje lassacskán omladozoni készül.

-Te akartad-ránt fel a vállára hiába kapálózok, mint egy tuskó. Miből van ez az ember baszki betonból? Bedobott egy mocskos szobába.

-Itt majd megtanulod nekem nem pampoksz és beszélsz vissza. A fiúk mindjárt itt lesznek és remélem megtanulok, hogy itt ki is a főnök valójában.-mondta unottan hát persze máshoz nem is ért.

-Én vagyok a magamura te senkiházi fasz! Nem olyan vagyok mint a többi akik behódolnak neked. El voltál kényeztetve biztos, hogy azt hiszed, hogy mindent megkaphatsz amit kérsz, de nagyot tévedsz. Veled ellentétben nekem mindenért meg kellett dolgoznom.-mondtam a végét lassacskán üvöltve. Egyből megragadta a nyakam.

-Nem ismersz még és szerintem nem is akarsz! Teszed majd amit mondanak, vagy ha nekem kell megtaníttatnom veled abba belehalsz. MEGÉRETTÉL ARANYOM!

-Engedj el te rohadék megfulladok!-mondta suttogva alig kapok levegőt.

-Mond ki!

-Ne......-Matt telefonja zavart meg a válasz adásában egyből elengedte a nyakamat én egyből a földre zuhanok a nyakamat masszírozva. Matt a hajába túr és bontotta a fonalat.

-Maradj ben és ne gyere ki. Sajnálatomra nem lehet bezárni az ajtót. Most az egyyszer hallgass rám ha nem akarsz meghalni.

-Történetesen, de megakarok halni....

-Most ne akarj ha lehet kellesz nekem-mondatát befejezve ott is hagyott

"hogy értette azt, hogy kellek neki?"

Gondolataimat egy lövés zökkentette ki. Most mit tegyek, menjek ki vagy sem? Gondoltam magamban, majd erőt véve magamon feltápászkodtam a földről. Résnyire kinyitottam az ajtót, beakartam zárni vissza, de valaki lába ezt megakadályozta.

-He Henry nézd csak itt egy szuka.-egyből kicseszte az ajtót és gyors léptekkel közeledett felém azonnal hátrálni kezdtem, amíg a szekrénynek neki nem ütköztem.

-Hé ne félj nem bántunk.-undorodom hogy néz ki mind a kettő mint két csöves erre elkezdtem torkom szakadtából sikítani.

Azonnal kirúgták az ajtót. Matt az, na jó most az egyszer örülök neki. Fejbe lőtte mind a kettőt.

-Mondtam ne gyere ki.

-Nem is mentem, csak kinyitottam résnyire az ajtót, meggondoltam magam erre ennek a csövesnek a cipője megakadályozta, hogy vissza zárjam.

-Oké most azonnal vissza kell mennünk, fiúk gyerünk vissza a bázisra. És meggondoltam magamat én intézem el Kaileyt. Majd megnevelem. Fogjátok és vigyétek az autóba most.




Maffiába-Házasságra kényszerítveWo Geschichten leben. Entdecke jetzt