Maffiába-Házasságra kényszerítve

II. Part 3

Matt a főnököm bevezetett az irodába. Minden fekete fehér, a bútorok, a székek, a függönyök még a szőnyeg is. Ezt mind szeretem is. Mintha ez az ember tudat alatt ismerné, milyen az izlésem. Nagyon fura. Ezután bevezetett az ő irodájába is. Hát nála a szürke és a fekete dominált. Leült a főnöki székébe én pedig vele szembe. Néztük egymást egy darabig. Az arcvonásai nagyon csábítóak. Éles arc él. Igéző szigorú tekintet a szemében. A hanga is határozott. A testéből meg ne is beszéljünk. Félek miért hozott vele össze a sors.
-Figyelj, tudom kicsit személyesebb kérdés lesz ez, de a kórházban, hogy hogy ott voltál James-el és azzal a lánnyal azt hiszem Viki ha jól tudom.
-Ezt még nem mondhatom el. A lényeg a múltban mi már ismertük egymást, de ennél visszább nem szeretnék menni.
-Ennél visszább? Igen? Figyelj tudni szeretném mi történt a múltban. Te is tudod, hogy feltünhetett a szüleim nem élnek. Egy emlékem már van, valószínűleg megölték őket. Az autóm pedig egy roncs volt, most pedig mintha vadi új lenne. Szóval nekem ne mondj olyat, ami tudod, hogy nem történt meg. Ne merj hazudni!-tudom nem így kellett reagáltam hisz ő még is csak a főnököm, de akkor is tudom, hogy nagyon nagy közé van a múltamhoz.
-Figyelj, mindent megtudsz idővel. De most van pár elintézni való, amit el kéne intéznem. És hát neked is lenne dolgot.-ahogy észrevettem a téma nem ragadta még. Talán még sincs közé semmihez?! Teljesen össze vagyok zavarodva. Mindent megteszek azért, hogy kiderítsem mi történt a múltban. Vagy épp ezzel az emberrel. Kilépve az irodából szembe találtam magamat Fred-el aki csak mosolygott és átölelt. Ekkor beugrott még egy emlék foszlány.

-Fred lőjj már.-ekkor Fred lőtt majd odasétált hozzám 3zt a példát pedig........MATT is követte.
-A maffiával nem illik szórakozni.-mondták majd elsötétült minden.

Ijedten ránéztem Fred-re aki az arcomat fürkészte. Nem ez nem lehet. Tuti csak álmodom ilyen velem nem történhet meg. Végül a gondolkozásomat Fred törte meg.
-Kisasszony jól van?-kérdezte még mindig az arcomat fürkézte.
-Khm persze minden rendben. Kicsit megszédültem. Szerintem csak nem ettem és ittam eleget. De most megyek vár a munka. -hazudtam teljesen ledöbbentem. Már vagy 1 hete kísérnek olyan álmok ahol csak homályosan láttam a múltat. Most meg egyből ez. Tuti nem igaz. Dehogy is hisz én mindig is jó lány voltam. Elfogadtam valami félre értés volt ez, vagy csak beleképzeltem. Sokszor van mikor elgondolkodtató ilyeneken amúgy is hisz ez nem volt meglepő.

"Eddig még azt hittem, hogy ez csak a képzeletem szüleménye!"

Egy ideje már az irodában számoltam a részvényeket. Majd kopogtattak. Egy határozott szabadom után az illető be is lépett a helyiségbe.
-Mit szeretnél?- néztem rá, mire észrevettem, hogy a megszokottnál is máshogy néz rám. Mindha féltene.
-Jól vagy?
-Igen persze miért?
-Mert Fred mondta, hogy megszédültél. Hoztam neked kávét, egy kis csokit és mellé még egy sajtospogácsát is.-mosolygott rám letette az asztalomra amit vette majd kisétált. Mi az isten.....miért aggódik értem ennyire? Hisz....oh oké a múlt miatt. Fel kell keresnem azt a lányt. Ő biztosan tud valamit és remélem el is mond mindent. Szerintem Matt-et követem hazáig. Hátha James és Viki is ottlesznek. Nem tudom miért gondolom így, de úgy érzem ott vannak.
Mikor végeztem mindennél, mondtam Matt-nem hogy "haza" megyek. Mondta ő is mindjárt indul, így elondulhatok majd utána nem is kell sokat várnom.

Kint várakoztam vagy fél órát az autóban, majd láttam ahogy Matt kijön az épületből. Beszállt az autóba és már el is indult. Azonnal beindítottam az autót és mentem utána, persze úgy, hogy az neki ne tűnjön fel. Elérkeztünk egy nagyon is gyönyörű házhoz. Wao. Nem hittem volna, hogy ennyi pénze van. Megáltam az autóval úgy mögötte, hogy ne nagyon lássa meg az autómat.

Egy kész labirintus lehet. Megint rosszul lettem. Így addig nem szálltam ki.

Éppen futok ki egy hátsó kertkapun.

Hát mit ne mondjak ez miatt a pici emlékfoszlány miatt rosszabbul lenni mint a másikaknál elég rossz. Na kövessük befelé. Aha igen inkább hátsó bejárat. Itt tele van őrrel. Ezután a ház háttuljához mentem ahol megpillantottam azt a kaput ami a visszaemlékezésemben is volt. Az a baj, hogy oké jó vannak emlékeim, de ezek nekem nem jók nekem a teljes igazság kell. Ha ma ez nem derül ki nem tudom mit teszek. Ahogy belébtem nagyon szép látvány fogadott. Beljebb merészkedtem így halhattam egy beszédet. Ittvannak bingó.
-El kell neki mondanod, nem titkoljatod örökké.-annyira kíváncsi voltam inkább előbújtam. Mind a hárman csak nézték rám ledermedtek vagy mi?
-Ittvagyok mondhatjátok!-néztem Matt szemébe határozottan. Sejtem ki ő, de tőle szeretnék hallani mindent.
-Hogy kerülsz ide?-szólal meg majd jönne közelebb, de felemeltem a kezemet jelzésként, hogy ne tegye.
-Egyszerű hátsó ajtó!
-De az be volt zárva!-szólt oda James
-Igen be, deeee tudod a hajcsat mindenre megoldás-kacsintottam rá majd eléjük léptem
-Szóval akkor miről is kéne tudnom? Hisz kéne, mert elvileg közöm van hozzátok.
-Elmondom, gyere bemegyünk a dolgozószobámba.-elkeztem követni, majd beléjük egy tölgyfa ajtón. Ahogy a céges irodában úgy itt is inkább a fekete és a szürke dominál, de néhol itt ott van fehér is.
-Veled már lassan minden kép összeállt. Maffiózó vagy!-jelentettem ki határozottan, mire a székből ülésről felállt, majd rám kapta tekintetén a szavaim hallatán.
-Honnan?
-Mondtam kezd visszajönni minden. A mai rosszul lét sem azért volt mert rosszul voltam, hanem azért mert egy emlék bukkant fel. Mit ne mondjak nem egy szép emlék...-néztem rá majd intettem neki, hogy üljön le. Én is leltem majd így folytatható is a további csacsogást.
-Milyen volt az az emlék?-vett elő egy pisztolyt a zsebéből mire én azonnal odakaptam a tekintetemet. Az az a pisztoly
-Fred rám lőtt a hasamon a seb ezt bizonyítja is.-emeltem fel a felsőm alját úgy, hogy a seb is látszódjon.
-Értem.-majd felált a székből ahol eddig ült. Én is felkelltem volna, de nem hagyta.
-Engedj had menjek. Elég ennyit tudnom gyilkos vagy.-ahogy ezt kimondtam a szemeiben sajnálatot és bánatot fedeztem fel.
-Igen az, de egyet jegyezz meg. Itt még nincs vége. Az enyém leszel bármibe is kerüljön.-kicsabtam a kezéből a pisztolyt majd elővettem a zsebkésemet.
-Akkor most te jegyezz meg valamit. A férfi feltalálta a tüzet, a nő pedig megtanulta, hogyan játszon vele.-ekkor ütött be még egy emlék

Éppen hallgatóztam ennek az irodának az ajtaja előtt. James hangját hallottam még ami ezt motyogja: "A férfi feltalálta a tüzet, a nő megtanult játszani azzal"

Megráztam a fejemet, Matt ezen a mozdulatomon elmosolyodott. Majd sejtelmesen rámnézett.
-Látom jönnek az emlékek. Most tudom milyen emlék ugorhatott be.
-Akkor mond.
-A férfi feltalálta a tüzet, a nő pedig megtanulta, hogyan játszon vele.-mosolyogtam el a saját szavain.
-Matt válaszolj őszintén!! Ki voltam én neked?-leragtam a kezemet mert éreztem nem vagyok túl jól.
-Matt kérnék egy kis vizet gyorsan.-a szédüléstől azonnal visszaültem a fotelben addig Matt hozott nekem vizet. Gyorsan megittam majd kimentem az ajtón. Valami nem jó tovább szédülök. Próbálok kapaszkodni mindenbe, de erre sincs erőm. Megfordultam, ijedten ránéztem Matt-re aki csak az ajtófélfának dőlt. Ekkor összestem. Majd rájöttem. Ez ő volt.
-Menj a pokolba...-ennyit sikerült mondanom, vagyis csak suttognom. Majd a fejem oldalra bicsaklott. Hallom ahogy Viki sikítva fut hozzám. Még csak kába voltam így érzékeltem még mindent a külvilágból.
-Kailey térj vissza. Hiányzol.-ekkor egy erős kéz felrántja Vikit a földről. Majd lekever neki egyet. Jesszusom mibe keveredtem annó?
-Ne üsd vagy megjárod!-próbáltam feltápászkodni, de nem ment. Nem volt erőm. Ezután ennyit a sötétség!