Maffiába-Házasságra kényszerítve

II. Part 12

Mikor végre azthinné az ember hogy magábaroskadhatna egy kis időre, de mindig van egy ember aki ezt elbassza.
-Mit csinálsz itt kint? Most nincs túl meleg.
-Mióta érdekel téged mi van velem. Menj vissza és hadj békén. Egyedül szeretnék lenni.
-Figyelj szeretném, ha mindent újrakezdenénk-ekkor a szívemben valami fellobbant. Nem értem miért. Nem vagyok szerelmes. Ugye?!
-Újrakezdeni? És mégis mit? Amit el sem kezdtünk az arrogáns éned miatt?-erre csak haloványan elmosolyodott.
-Látom a régi vagy. Nem is baj. Így a legjobb. Figyelj szeretnék veled őszintén beszélni.
-Oké, de innen nem megyek sehova sem.
-Fázok.
-Fagyj meg.
-Na de most komolyan. Nem akarok itt kint lenni gyere be és beszélgessünk. Kérlek.
-Jé tudsz te szépen is kérni valamit?
-Igen, de ez az állapot nem sokáig tart szóval gyere. Ha persze nem akarod, hogy én cipeljelek be.
-Nem megyek suli beszélgessünk itt. Nincs olyan hideg.
-Te akartad.-még észhez sem kaptam mi történik csak annyit vettem észre, hogy már a vállán vagyok.
-Tegyél le. Most azonnal. Nem hallod?
-Nem nem hallom mit is mondtál, hogy mostanra fászok? Köszi, hogy beviszel? Nincs mit.
-Haha kurva vicces vagy, de tegyél le.-hiába szabadulnak nem tudok ez is miből van talán vasból sziklából? Vagy mi a faszból. Mivel míg elvoltam foglalva a gondolataimmal beértünk a házba. De nem tett le. Azthittem bevisz a szobámba, de nem így lett. Ehelyett a saját szobájába vitt majd letett.
-Nem azt mondtad, hogy ide nő nem teheti be a lábát?
-De de te nem csak egy NŐ vagy. Hanem az enyém. Ki bármit megtehet. Ki ha rosszat tesz nem bánja meg, hanem tovább lép. Aki magabiztos, mindig tudja mit akar. Akinek a családja legjobb barátnője a legfontosabb. Aki addig nem nyugszik míg el nem éri a célját. És az utolsó és a legfontosabb, hogy a legszebb nő a világon kit valaha láttam.-azta nagyon meglepőnek a szavain. Rég nem bókoltak nekem. Nem dícsért meg senki. Jól estek Matt szavai. Bár tőle ez nem megszokott így ezeket elraktározom magamnak.
-Ez hozzád képest is nagyon nyálas volt. Jó tudni, hogy van egy érzelmes feled is. Aki szeret és szerethető. Akiben tudom, hogy van egy kis jóság.
-Reméltem, hogy így reagálsz majd.
-Figyelj kezdjük előröl. Én szeretnélek téged jobban megismerni. Holnap már az esküvőn leszünk. És tudom most ezzel ezt elbasztam, de nem szeretném ha gyűlölettel néznél a szemebe. Azt szeretném, ha legalább kedvelnél egy kicsit.
-Honnan veszed, hogy nem kedvellek? Tudom sokszor. Nagyon sokszor mondtam rosszat neked, de néha még is érdemelted. Holnap elmondomnaz igent. És remélem érted miért mondom ezt.
-Te szeretsz? Oké oké biztos nem mindegy vedd úgy hogy nem mondtam semmit.-két tenyerem közé vettem az arcát és megcsókoltam.
-Remélem ez elég válasz.
-Igen. Igen azt hiszem az.-mindketten felnevettünk. Oké be kell valljam az elején már megszerettem.
-Szeretlek.- suttogta a számra. Most vettem csak észre, hogy milyen helyes. Mégjobbam bele zúgtam.
-Én is szeretlek. De feküdjünk le, mert már késő van.
-Nem..nem nem szeretnék ott aludni. Figyelj Matt ne haragudj, de nem.
-Kailey nem megbaszni akarlak. Komolyan mondtam azt amit mondtam. Szeretlek és szeretni foglak életem végéig sőt még az után is. Megvédelek az életem árán is. Gyere aludjunk.
-Rendben-nincs minek ellenkeznem hisz szeretem ez nyilvánvaló volt már az elején is. Így befeküdtem mellé az ágyba. Mire csak szorosabban hozzám bújt , majd így aludtunk el.