Cukorka (Haruchiyo Sanzu)

3

Másnap a teremben ültem, és vártam Mikeyt, hogy végre idetolja a képét. Amikor belépett nagy különbséget vettem észre rajta. Ismét törékeny volt, élettelen. Ennyire megváltozott, mióta utoljára láttam? Egyszer sem nézett rám, még csak egy pillantásra sem.

- Miért jöttél vissza? - kérdezte. - Azt hittem, elmondtam neked, ez az egy küldetés aztán maradj távol.

- A Bonten korábbi tagjaként úgy döntöttem, hogy újra csatlakozom.

- Ki mondta ezt? Biztos vagyok benne, hogy nem a jobb kezem hozta meg ezt a döntést helyettem. Ugye Haruchiyo? - kérdezte Sanzura nézve.

- Minden tagnak van legalább egy indoka, hogy miért kellene visszatérnie.

- Hmm.. Ha a többiek hajlandóak megküzdeni érted, akkor most egyszer elnézem. Ha mindketten tanultatok valamit a múltatokból, és nem fogjátok újra elkövetni ugyanazokat a hibákat.

- Mondod te.

- Hogy mi?

- Ugyan azokat a hibákat követed el újra és újra Manjiro. Mikey? Jól vagy? - próbáltam kiszakítani a transzból.

- Mi? Jól vagyok, most menj ki! - mondta bosszúsan.

Ismerem ezt a pillantást, ugyan az a pillantás, amikor eltűnök. Hova ment most? Úgy tettem, ahogy mondtam, és elhagytam a szobát, Sanzu pedig utánam jött.

- Istenem, ez borzalmasan ment. - sóhajtottam.

- Szerintem jól ment! - mondta mosolyogva Sanzu. Megfogott a vállamnál és előre-hátra ringatott. - Hát kié ez az erős és független a barátnő? - mondta babahangon, amitől felnevettem.

- Annyira idegesítő vagy. - mondtam miközbe próbáltam megőrizni az egyensúlyomat.

- Annyira jól hangzik, hogy a barátnőmnek hívlak, de alig várom már, hogy a feleségemnek hívhassalak. * Sajnálom, srácok, de a feleségem vár otthon a babával.

Tényleg tudta, hogyan kell megnevettetni. - Akarsz tőlem gyereket? - kérdeztem.

- Ha van rá lehetőség, szívesen élek vele.

- Nagyon jól hangzik. - mondtam miközben összekulcsoltuk a kezeinket.

- Nézd a szerelmes madarakat.- gúnyolódott Ran.

- Milyen aranyos. - tette hozzá Rin egykedvűen és szarkasztikusan. Odamentem Rindouhoz, és egyszerűen felpofoztam. Még mindig haragszok rá. ezen Sanzu és Ran csak nevetett.
Utána Ranra néztem.

- Nyugi kezdek hozzá szokni, hogy esélyem sincs rá, hogy az enyém legyél nyuszika.

- Amúgy se lenne. Minden nap más lányokat döngetsz. - mondtam és kisétáltam.

Ran a legjobb barátom Koko után. Nyílt titok, hogy szerelmes belém, de egyszer megbeszéltük egymás közt, hogy köztünk romantikus szál sose lesz mert Sanzut szeretem. Ran elfogadta és azóta vagyunk a legjobb barátok. Neki elég az ha csak a közelébe vagyok.

*

Sajnos még mindig van egy vállalkozásom. Nem hagyhatom ott. Tányérokkal a kezemben mentem el Haru mellett, mikor rám kiáltott.

- Elnézést! Pincérnő!
Megálltam, és ránéztem. Ő csak vigyorgott rám.

- Siess. - kacsintott.

- Szopj le.- mondtam, és visszasétáltam, hogy a mögötte lévő asztalnál várónak adjam az ételt.

- Köszi.