Cukorka (Haruchiyo Sanzu)

25

- Rint azért küldtem ide, hogy üzletet kössön egy magasabb rangú bandával. - kezdte Mikey. - Tisztességes üzlet volt, és eléggé megbíztunk bennük ahhoz, hogy tudjuk, nem fogják bántani Rindou-t, és még mindig nem hiszem, hogy bántották volna. Nem is hiszem, hogy Rindou eljutott volna a találkozóra, mielőtt elfogták.

- Mit gondolsz, mi történt? - kérdeztem.

- Őszinte leszek hozzád, azt hiszem, Kazutora...

- Kazutorának ehhez semmi köze. Nem kockáztatna. Keményen dolgozott, hogy soha ne kerüljek egyikőtök szeme elé se.

- Ezért vitt Tokióba, igaz? - kérdezte Koko.

- Tokióban voltál!? Mikor!? - kérdezte Sanzu.

- Ez most nem számít, az a fontos, hogy megtaláljam az emberemet. - mondta Mikey, és hangja elég komolyan csengett ahhoz, hogy elhallgattasson minket. - Azt akarom, hogy csütörtökig találjátok meg, ha elbasszátok meghaltok. Keresztbe fontam a kezem, és egy pillanatig azon gondolkodtam, hogy ki vehette el és milyen okból.

- Lehet, hogy van valaki. - mondtam összerándulva a gondolatra. - Vagy valaki, aki elvitte, vagy tud segíteni, hogy megtaláljuk.

*

- Nem, ne aggódj miatta, szeretem, amikor az egész Bontent áthozod a lakásomba. - mondta Hanma szarkasztikusan

- Szuper! - mondtam vidám mosollyal, amikor bementem az otthonába. - Szép hely.

Hanma elnevette magát, amikor látta, hogy újra önmagam vagyok. Fájdalmas volt látnia, hogy olyan unalmassá és rejtőzködővé váltam, amikor idejöttem. Szégyenteljesen hiányzott neki a hozzáállásom és a sok civakodásunk. Nem akarta beismerni, hogy talált valakit, akit valójában nem pusztán szórakozásból, hanem tiszta lélekből is szeret.

- Szóval? - kérdezte.

- Rindou eltünt.- mondta Mikey.

- Ez komoly? - kérdezte Hanma, mi pedig csak bólintottunk neki. - New York tényleg nem nektek való.

- Csak mondd el, amit tudsz - mondtam szigorúan.

- Imádom, ha szigorú vagy velem <3 - kacsintott. Sanzu ökölbe szorítja a kezét mellettem. Jó tudni, hogy még mindig izgul, ha valaki flörtöl velem.
- Hallottam, hogy egy közeli banda egy nagy ütésről beszélt, amit elkaptak, nem hallottam, hogy Bonten vagy Rindous nevet mondanák, hanem azt mondták, hogy Haitani Ran. - tájékoztatott bennünket. - Ezért nem intézkedtem, nem szeretem Rant.

- Bazd meg. - mondta Ran.

- Várj, azt hiszik, hogy náluk van Ran? - kérdeztem zavartan.

- Igen, azt mondta nekik, hogy Rannak hívják.

- Hazudsz! - mondta Ran döbbenten.

- Hehe bárcsak, most, hogy tudom, hogy Rindou az, ez elég vicces. - mondta Hanma. Mindnyájan felnyögtünk.

- Miért nem mondtad ezt el hamarabb? kérdeztem.

- Nem gondoltam, hogy ez számít.

- Tényleg? Nem gondoltad, hogy számít, hogy egy Bonten tagot esetleg elraboltak New Yorkban? - Csak megvonta a vállát egy tanácstalan mosollyal. Idióta.

- Istenem. - sóhajtott Kaku.

- Jó, kik voltak ezek a férfiak? - kérdezte Koko.

- Fogalmam sincs. - ismét vállat vont. Tudom, mit akar.

- Mi az ára? - kérdeztem.

- Miiii, nincs szükségem pénzre - nevetett. - De amire szükségem van, az az, hogy hozzáférjek ahhoz az adatbázishoz, amivel rendelkeztek.

- Miért? - kérdezte Mikey bosszúsan.

- Ne kérdőjelezz meg, nem ígérek semmi rosszat, csak egy régi barátom, akit nyomon akarok követni - mondta.

- Rendben, csak add meg nekünk a többi információt. - mondtam bosszúsan.

- Ho,ho, lassíts hercegnő, egy éve nem láttál minket. Nem adhatod ki csak úgy a parancsot! - mondta Sanzu. Megforgattam a szemem és lustán felé forgattam a fejem és a fülébe suttogtam. Szélesen elmosolyodott a mondandómon, majd felnevetett.

- Rendben! - mondta meghajolva.

*

Hanma adott nekünk neveket és címeket. Ez csak a kezdet, és még abban sem vagyunk biztosak, hogy bármihez is vezet. Mikey engem Rant és Sanzut állított a küldetés élére. Már épp haza akartam indulni, amikor Sanzu megállított. Nekidőlt az autómnak, és keresztbe fonta a karjait.

- Akarsz jönni velem? - kérdezte. - A szállodám az út mellett van.-

- Vicces vagy, haza kell mennem Haru - mondtam, miközben megpróbáltam beszállni a kocsimba.

- Csak egy kicsit, mehetünk egy jót úszni...

- Úszni? Október közepén? - nevettem.

- Belső medence, szép és hangulatos.

Nem tudok nemet mondani erre a mosolyra, arra az átkozott mosolyra. Éreztem, hogy figyel minket valaki de nem érdekelt. Végre itt van Sanzu.