DEFLORATIO (+18+) ✔ Vmin

¤ 22 ¤

Jimin pov

Viszonylag nyugodtan teltek eddig a napok, mióta Hobi itt van. A sebei már majdnem teljesen begyógyultak, a herceg kedves vele, minden jóval ellátja, nem közeledik hozzá úgy, mégis van egy állandó feszültség a levegőben. Egy kellemetlen, fenyegető vibrálás.

Éjszakánként Mr. Kimmel alszom. Minden este szeretkezik velem, gyengéden, szenvedélyesen, és bár a herceg előre kikötötte, hogy mi az ára a vendégszeretetének, nem mindig követeli a jussát. Néha csak bejön a szobába, elhelyezkedik az ágy melletti fotelban egy pohár borral, és néz minket. Miután végeztünk, és ernyedten pihegünk egymás karjaiban, feláll, és szó nélkül távozik. Néha befekszik mellénk az ágyba, de rajta marad a ruha, és csak simogat, esetleg megcsókol minket. Sose tudhatjuk, mire számítsunk, amikor bejön a hálószobánkba. Nem mondom, hogy kezdjük megszokni, mert ezt nem lehet, de próbálunk egymásra figyelni, és egyszerűen csak elfogadni a jelenlétét.

Ma a vacsoránál megint azt láttam, amit már nagyon sokszor. Hobi boldogan falatozik mellettem (hiszen olyan ételeket és italokat kap, amilyeneket eddig álmaiban sem), vidáman nevetgél velem, ugratjuk egymást, úgy, ahogy az árvaházi kis szobánkban szoktuk. Időnként egymás tenyerébe vagy vállára csapunk, megszorongatjuk egymást. A herceg az asztalfőn némán néz minket. Látom a szemében a vágyat, ami Hobi illata és látványa kelt benne, látom, hogy erős önuralommal fogja vissza magát, de közben elkomorodik az arca. A tányérjába néz, szórakozottan forgatja a kristálypoharát. Mr. Kim velem szemben ül. A herceg karjára teszi a kezét, megkérdezi, hogy jól van-e, mire bólint, de aztán feláll, és kimegy az erkélyre levegőt szívni. Mr. Kim utána megy, beszélnek valamiről, amit mi bentről nem hallunk, szivarra gyújtanak, nézik a csillagos eget.

Féltem Hobit. Tudom, hogy a herceg tud uralkodni magán, és látom, hogy nem akarja bántani, de... nem bízom benne maradéktalanul. Közeleg a telihold, és neki szüksége lesz szűz vérre.

Figyelem a barátomat, és a csókunk jut eszembe, ami még az árvaházban történt, játékból. Nem volt ellenére a dolog, sőt. Lehet, hogy a lányokat szereti, de az biztos, hogy ha úgy alakulna, nem utasítana el egy férfit sem.

Elcsendesedünk. Ő is a gondolataiba merül, és én is. Egy ötlet jut eszembe, ami először engem is megijeszt. De talán mégis van módja annak, hogy megmeneküljön, ha esetleg a hercegnek hátsó szándékai vannak.

- Mi a véleményed Mr. Kimről? – kérdezem, mire a poharát nézegetve elmosolyodik.

- Vicces, hogy vámpírnak hittem.

Kis ideig gondolkodik, aztán a szemembe néz.

- Tudod mit? Megértem, hogy beleszerettél. És látszik, hogy ő is odavan érted. A tenyerén hordoz, gyengéd és figyelmes veled. Irigyellek, Jimin.

Mosolyogva megpaskolja a vállamat, aztán tovább eszi a desszertjét.

*****

- Ön szerint ma is eljön? – kérdezem Mr. Kimet, miközben lefekvéshez készülünk.

- Nem tudom. Biztosan.

Megfogja az ingem alját, felhúzza, közben alá nyúl, és megsimogatja a hátamat. Gyengéd csókokat nyom a mellkasomra, aztán a nyakamra.

- Hogy lehet ilyen finom illatod, hmmm? – mormogja – Még mindig elveszi az eszem, pedig már nem is vagy szűz...

Leveszi a saját ingét is, magához húz, összesimul a bőröm a forró testével.

- Hobi még az. Az ő illata is elveszi az eszét? – kérdezem.