Taehyung pov
Negyedszerre töltöm újra Hobi borospoharát. Nekem ennyi még meg se kottyan, de rajta már látom, hogy kezd másképp csillogni a szeme.
- Menjünk át a játékszobába. Begyújtunk a kandallóba, pipára gyújtunk, és kártyázunk egyet, mit szólsz? – megkerülöm az asztalt, és a vállára teszem a kezem.
Feláll a székről, megszédül kicsit.
- Nem tudom, Mr. Kim. Lehet, hogy le kéne feküdnöm... - kap a fejéhez.
- Ugyan már, fiatal még az este! Gyere, kimegyünk a teraszra előbb. A friss levegő majd jót tesz.
Ragyognak a csillagok, a hold fényesen világít, telt alakja figyelmeztet arra, hogy fogytán az időnk. Nem sok van hátra teliholdig. Hobi a mellvédnek dől, feltekint az égre és elmosolyodik. Előveszem a pipámat, megtömöm, rágyújtok, aztán őt is megkínálom vele.
- Ez annyira vicces, Mr. Kim – mondja kuncogva, miután beleszippantott.
- Micsoda?
- Hogy amikor még csak pletykákat hallottam önről, és azt, amit Jimin mesélt, azt hittem, hogy ön egy vámpír. Meggyőződésem volt.
- Tudom, mondtad már – mosolygok, kifújva a pipa sűrű füstjét – Miket mesélt rólam Jimin?
Lehajtja a fejét, zavartan mosolyog, a sötétben is látható, hogy elpirul.
- Hogy amikor áthívta modellkedni, a szeretője is ott volt, akivel az orra előtt kezdtek szeretkezni, neki pedig valami erkölcstelen könyvből kellett felolvasnia. Ön megharapta, és kiszívta annak a férfinak a vérét... Most pedig... látom, milyen jól bánik Jiminnel, hogy mennyire szereti őt. Irigylem is érte... Nevetséges, miket gondoltam...
- Irigyled Jimint? Miért?
- Mert van valaki, aki szereti őt, és akit ő is szeret...
- Miből gondolod, hogy Jimin szeret engem? Mondta neked? – kapom fel a fejem.
Könyörgöm, mondd, hogy igen! Mondj igent! Kérlek!
- Nem, ezt így nem mondta. De gondolom. Én szeretném azt, aki ennyire a tenyerén hordoz.
- Ó, Hobi, ez nem így működik – sóhajtok csalódottan – A hála érzése, vagy kedvelni valakit, az nem ugyanaz, mint szerelmesnek lenni. Voltál már szerelmes?
- Nem, azt hiszem, még nem.
- Teljesen független érzés attól, hogy a másik mit gondol rólunk. Szeretjük akkor is, ha ő semmit nem tesz érte. Elég annyi, hogy... létezik.
Nagy szemekkel néz rám.
- Jó lehet szerelmesnek lenni - sóhajtja.
- Hobi, tudod, ki volt az a férfi, akivel Jimin orra előtt csókolóztam?
Megrázza a fejét.
- Ugyanaz, aki megvert téged. Jeon Jungkook. A szerelem mocskos dolgokra képes. Megalázza, lealacsonyítja az embert, és olyan kínokat okoz, mint semmi más. A szerelem csak akkor jó, ha viszonzott. Márpedig a legtöbb esetben nem ez a helyzet. Nagy szerencse, kész csoda, ha valaki viszonzott szerelemre talál.
Szívok egyet a pipából és lassan kifújom a füstöt. A messzeségbe bámulok, és Jiminre gondolok. Mit csinálhatnak most Yoongival? És az a barát... vámpír, biztosan. Nem ment volna el vele kettesben, ha szeretne! Ragaszkodott volna hozzá, hogy én is menjek. Talán ők most éppen... talán Yoongi most... Istenem... Nem akarom elveszíteni!
YOU ARE READING
DEFLORATIO (+18+) ✔ Vmin
Fanfiction🥇#1 Vmin - 2024 február 1813-at írunk. Kim Taehyung, a híres festőművész elvonultan él egy nagy, régi házban fenn a hegyen, ahová még rendes út se vezet. Azt beszélik róla, hogy gonosz, perverz, sőt, egyesek szerint nem is evilági lény. Amikor megi...