Az új testőr

60.rész

Ariana szemszöge:

-Allison nem fogod elhinni mi történt – kiáltom szinte a telefonba teljesen sokkba.

-Baj van?

-Nem, nem. Maya végre magához tért, kérlek gyertek amilyen gyorsan csak tudtok.

-Miss García – szól az orvos.

-Allison mennem kell, de majd hívlak – ezzel letettem a telefont és a doktor felé fordultam. – Tessék?

-A páciens jól van, kell egy kis idő még vissza rázkódik a jelenbe, de nem lesz gond – mosolyog rám a férfi. – Ma este még bent tartjuk megfigyelésre, de holnap már vihetik haza.

-Köszönöm – rázok vele kezet és vissza is mentem Mayához.

-Szia – mosolygok rá és meg akartam csókolni, de ő elrántotta a fejét, mire kérdően rá néztem. – Jól érzed magad?

-Ne tegyél úgy, mintha nem történt volna semmi.

-Nem teljesen értem miről beszélsz...

-Nem érti – nevet fel hisztérikusan, mire leültem az ágy szélére. Meg akartam fogni a kezét, de ő elrántotta. – Hol van Nicol?

-Kit érdekel? Azóta nem hallottam róla, mióta ez történt veled.

-Hazudsz. Ő itt volt velem és segített nekem – kiált rám.

-Nem! Én voltam itt veled minden egyes nap, én várok rád már két hónapja, hogy felébredj – törlöm le a könnyeimet. Nem értem miért ilyen undok velem, hogy miért beszél így velem. Még soha nem kiabált rám. Próbáltam olyan nyugodt lenni amennyire csak lehetett.

-Hazudsz. Lefeküdtél azzal az egyetemi fiúddal és aztán a hajóúton drogot adtál és...és – hirtelen hangosan elkezd zokogni, mire nem szóltam csak szorosan megöleltem. – Engedj el – próbál eltolni magától, de én ezt nem hagyom. – Engedj el – kiabál és közben a vállam ütögeti nem túl erősen. – Kérlek engedj el – suttogja, de mikor erre sem reagáltam fejét nyakhajlatomba fúrta és tovább sírt. A hátát simogattam és kis köröket írtam le rajtam.

-Soha nem foglak elengedni és soha nem csaltalak meg, ezalatt a két hónap alatt sem. Amikor csak időm volt bejöttem hozzád. Itt ültem addig, amig a látogatási idő volt. Ezeket csak álmodtad baba.

-Nem álom volt, én tudom. Minden megtörtént. Nicol...Ő...

-Ő majdnem megölt téged, az apám hibájából, de elköltözünk. Nem megyünk vissza oda. Nem hagyom, hogy többé bántson – kissé eltoltam magamtól, hogy szemébe tudjak nézni. – Anya azt mondta, hogy hozzá költözhetünk.

-Nem!

-Nem?

-Nem. Tudom, hogy nem álmodtam. Mindenre emlékszem Ariana, eltudom neked mondani, hogy hol lakik Nicol, hogy mi van a pincéjébe, hogy hogyan néz ki a háza belülről... mindenre emlékszem. Ő nem rossz ember – mondja összezavarodva.

-De, ő maga a sátán. Bazd meg, majdnem meghaltál miatta, mivel bizonyítsam mással, ha nem ezzel?

Az ajtó hirtelen kinyílt, mire mindketten oda kaptuk a fejünket. Az emlegetett szamár lépett, be az ajtón egy csokor vörös rózsával, mire felálltam és rögtön felé indultam.

-A-a hátrébb az agarakkal – kissé széthúzza az öltönyét ezzel megmutatva a pisztolyált.

-Nicol – mosolyog rá Maya, mire a lány kissé megdöbbenve nézett és elindult felé.