Az új testőr

33. rész

Reggel mikor felkeltem Ariana nem volt mellettem. Felültem az ágyba és riadtan körbe néztem.

-Ariana hol vagy? – kérdem kétségbe esetten.

Felkaptam a szállodai köntöst és rögtön a fürdő felé indultam. Nem hallottam a vizet folyni. Bekopogtam és be is nyitottam, de a lány nem volt ott.

Épp akartam vissza fordulni, mikor két kezet éreztem meg a derekamon. Megkönnyebbülve kifújtam a levegőt.

-Ezt soha többé ne csináld! Megijedtem – suttogom és lassan hátra nyúlok, hogy megsimíthassam combját.

-Jó reggelt – kezdi el fülem mögötti részt csókolgatni, mire rögtön megenyhültem és elmosolyodtam.

-Jó reggelt – fordulok lassan felé. – Hol voltál? – látom, hogy homlokáról lecsordul pár izzadtság csepp.

-Az ágy mellett és felüléseket csináltam!

-Ohh a fenébe. Hány óra van? – engedem el a lány derekát és elszaladok mellette.

-Még csak 7 óra – tárja szét a karját.

-Van egy órám, hogy vissza érjek mielőtt Watson kinyír – kezdem el magamra rángatni a ruháimat.

-Ez most komoly Maya? – néz rám mérgesen.

-Ne haragudj! Nagyon jó volt az éjszaka és a randi is. Remélem egyszer én is elhívhatlak majd egyre vagyis többre. Szerintem én megyek érted az egyetemre szóval majd ott találkozunk. Sajnálom és legyen szép napod. Szia – nyomok egy puszit az arcára, de ő mérgesen megragadja a karom.

-Maya Stuart nem hagyhatsz csak így itt megértetted? – még soha nem láttak ilyen mérgesnek. Épp megszólaltam volna, mire elmosolyodott. – Minimum hogy egy búcsú csókot kérek – teszi kezét a tarkómra és magához húz.

Megcsókoltam, amit rögtön viszonzott, majd mikor elváltunk kinyitotta nekem az ajtót. Mikor kiléptem éreztem egy csapást, amit a hátsó felemre mértek. Vörös fejjel vissza fordulok, mire a lány hangosan felnevet.

-Ezt már rég ki akartam próbálni. Legyen szép napod – csukja rám az ajtót.

Gyorsan hívtam egy taxit és már száguldottunk is a Fehérházhoz. Mikor ott voltam sprintre váltottam és hazáig meg sem álltam. Az órámra néztem. Már csak 10 percem van 8-ig. Szinte betörtem a kisház ajtaját. Kezeimet térdemre tettem pihenés képpen és körbe néztem. Anya és Watson épp reggeliztek az asztalnál. Mindketten egyszerre néznek rám.

-Sz...sziasztok!

-Milyen volt az estéd? – kérdi anya egy mindent tudó mosollyal.

-Majd elmesélem – látom anyán, hogy nagyon megörül ennek a mondatnak. – Gyorsan átöltözőm és már mehetünk is – nézek most Watsonra.

-Rendben, de előtte majd beszélnünk kell – szinte ezer meg ezer gondolat járt a fejembe, hogy miről akar beszélni.

Kirúgnak? Valamit tettem? Az elnök megtudta, hogy Ariannával járok? Lehet megint büntetést kapok?
Szinte 0 perc alatt átöltöztem egy egyszerű edző cuccba, ami egy jóga nadrágból és egy sport melltartóból állt. Hajam copfba fogtam és már vissza is mentem a nappaliba.

-Anya? – nézek Watsonra.

-Ment dolgozni. Hogy vannak a sérüléseid?

-Jól – mosolygok rá.