Az új testőr

19.rész

A kirándulás:

Elmentem Arianaért az egyetemre, majd amikor haza értünk rögtön a szobájába ment én pedig az ajtó előtt vártam, hogy elkészüljön.

Egy tíz perc után kinyitódott az ajtó és csodálkozva nézett rám.

-Még nem pakoltál be?

-Azt hittem megkell, hogy várjalak. Két perc alatt megvagyok – mentegetőztem gyorsan és már szaladtam is volna, mikor is Ariana megfogta a kezem.

Hátra néztem rá. Elkezdte kezem cirógatni, majd elengedte az.

-Elkísérlek, ha nem baj. Addig be köszönök anyukádnak – mondja mosolyogva, mire bólintok egy aprót.

Csak most ne legyen otthon anya, csak most ne. Az nagyon kínos volna. Tudom, hogy Ariana már rengetegszer megfordult nálunk és nagyon sokszor én hívtam át, de mindig olyan kínosnak érzem ezt a dolgot.

Anya szerencsére még a konyhán dolgozott, így csak mi ketten voltunk a szobába. Elővettem a váltáskámat, addig Ariana elhelyezkedett az ágyamba. Bepakoltam két öltönyt és már cipzároztam is volna be, de megakadályozott ebbe.

-Most azonnal vedd ki azokat az öltönyöket onnan – mondja és feláll az ágyról, majd a szekrényem felé megy.

Elkezd benne kutakodni. A földön ültem és vártam türelmesen. Megfogott egy fekete farmert, majd hátra dobta nekem.
Végére már azt se tudtam mit csomagolt be nekem. Megfogtam az ő, illetve az én cuccaimat és bedobtam a csomagtartóba és már indultunk is.

-Milyen messze van ez a nyaraló? - kérdem és felteszem a napszemüvegemet, mivel nagyon sütött a szemembe a nap.

-Három óra, ha nem állunk meg. Viszont be kellene ugrani az üzletbe is - magyarázza és beüti az adatokat a GPS-be.

-És hányan lesztek? – kérdem, mire elgondolkodik.

-Te, én és még hat jó barát. Ők is most indultak, ha jól tudom – mosolyog rám.

Az út további részébe nem nagyon beszéltünk. Ariana a telefonjával volt elfoglalva, én pedig minden figyelmemet az útnak szántam.

-Itt majd térj le. Bemegyünk az üzletbe - szól rám, de túl későn és már nem tudtam bevenni a kanyart.

-Fenébe - suttogom mérgesen.

-Hey, semmi baj. Én szóltam későn - teszi kezét a combomra, mire kissé elkezdtem fészkelődni és a következő letérőnél befordultam.

Ariana továbbra se vette le a kezét. Sőt elkezdte combom cirógatni. Egész testem felforrósodott. Leparkoltam és kezére néztem. Elmosolyodik és csak előre néz. Kicsit beljebb nyúlt, mire megfogom a kezét ő pedig felnevet és szemembe néz, majd kikapcsolja a biztonsági övét és fülemhez hajol.

-Vedd le a kezedet rólam – suttogja, mire tettem amit kért.

Mindkettő kezem a kormányra tettem és csak előre néztem. Egy puszit nyomot a nyakamra, mire kirázott a hideg és kissé megremegtem. Érzem bőrömön, hogy elmosolyodik.

-Ariana – szólok rá, mire újra felnevet.

-Miért játszod meg magad? – akad ki hirtelen.

-Megjátszom magam? – sértődtem meg.

-Igen. Azt mondod nem vagy meleg, de még is olvadozol egy érintésemtől. Legalább magad ne csapd be – kiált rám, mire lehajtom a fejem. –Bocsi, ne haragudj, csak szar napom volt. Nem akartam rajtad levezetni. Felejtsük el, kérlek – néz rám könyörögve.