Az új testőr

54. rész

-Csókolj meg és gyere be velem a szobába. Utána visszavonom az üzenetet. 

-Te most viccelsz ugye? Azt kéred, hogy feküdjek le veled azért, hogy maradhassak? Megőrültél? – akadok ki szerintem teljesen jogosan, mire elmosolyodik és végig simít az arcomon.

-Csak kíváncsi voltam a reakciódra. Soha nem kérnék olyant, hogy feküdj le velem a munkádért cserébe. Remélem egy nap megtudsz legalább annyira bocsájtani, hogy barátok legyünk – nyom egy puszit az arcomra és elindul a szobája felé.

-Ugye nem fogsz kiszökni az ablakon?

-Amíg te őrködsz addig nem – kacsint rám és bemegy a szobájába.

A randi napja:
-Jó estét. Maya itt van? – hallom meg Nicol hangját a bejárati ajtóból.

-Szia, még készülődik, de nyugodtan gyere csak be – invitálja be anya.
-Köszönöm.

Gyorsan befejeztem a sminkelést és már indultam is a konyhába.

-Szia – köszönök neki, amit viszonoz és egy apró csókot is nyom az ajkamra. Rettentően jól nézett ki a lány. Egy barna öltöny szett volt rajta fehér blúzzal, ami nem volt teljesen begombolva. Nagyon jól nézett ki.

-Gyönyörű vagy – suttogja fülembe és végig néz rajtam. Egy fekete egyberuha volt rajtam. Rá mosolyogtam, mire kacsint egy aprót.

-Na és Nicol mit dolgozol? – zökkent ki minket anya. Kissé riadtan néztem a lányra, mire arcán megjelenik egy huncut mosoly. Kissé megráztam a fejem ezzel jelezve, hogy nehogy elmerje neki mondani, hogy mit is csinál valójában.

-Tudja asszonyom üzletember vagyok. Főleg ingatlanokkal dolgozom, de bármiben amiben pénzt látok befektetek. Na meg természetesen van egy pár részvényem is – mondja a lány egy magabiztos mosollyal, mire csodálkozva rá néztem.

-Szimpatikus lány vagy. Na de nem is tartalak fel beneteket. Menjetek csak és érezétek jól magatokat – mondja, mire elköszöntünk tőle és már indultunk is az ajtó felé. – És ne felejtsetek el védekezni – kiált anya, mire érzem, hogy fejem kivörösödik. Nicol hangosan felnevet.

-Ez még századjára sem vicces anya – kiáltok vissza és már ki is mentünk.

-Anyukád jó fej.

-Szerencsére igen. Köszönöm, hogy nem mondtad el igazából, hogy mit is csinálsz.

-De hisz elmondtam – kissé meglepődve rá néztem. – Komolyan mondtam azokat. Meglepődtél, hogy ilyen menő emberrel randizol mi? – nevet fel és kissé átkarol, úgy kísér az autóhoz, ahol kinyitja nekem az ajtót.

-És még úrihölgy is – mosolygok rá és mélyen szemébe néztem.

-Csókolj meg vagy tegyél bármit, de ne nézz így rám, mert kurvára beindulok tőle – vezeti kezét a nyakamra és hirtelen magához ránt, mire felnevetek és egy apró puszit nyomtam az ajkára, de ő továbbra sem engedett el. – Azt mondtam csókolj meg ne pedig kis puszikat adj – kezdi el nyakam cirógatni, mire kissé megnyaltam alsó ajkát. -  Gyerünk már, ne szórakozz velem – suttogja szenvedve, mire rögtön megcsókoltam. Érzem, hogy elmosolyodik, majd mikor úgy gondolta, hogy elég akkor elengedett és egy utolsó apró puszit nyom az ajkamra. Beszálltunk az autóba és már el is indultunk.

-Zavar ha rá csatlakozom? – nézek a néma rádióra, mire elmosolyodik.

-Örülnék neki. Remélem nem valami szarokat hallgatsz.