Bella Black élete (Remus Lupin Fanfiction) (Íródik)

Gyanakvás (25. fejezet)

Remus szemszöge:

Már egy ideje elég furcsák a többiek. Mintha... Titkolnának valamit előlem. Olyan... Rossz érzés. Mintha már nem is érdekelném őket. Bár lehet hogy inkább az a kérdés, hogy érdekeltem-e őket valaha is. Mert egy félvér  vérfarkas, egy senki, az kinek kellene? Kinek kellenék én? Mert lehet hogy csak hiú ábrándokba ringatom magam. Hogy vannak barátaim. Mert... Én Remus Lupin valaha is leszek olyan vicces, mint James? Vagy leszek olyan jóképű mint Sirius? Vagy esetleg kellhetnék egy olyan lánynak mint Bella Black? Mint a Szépség? Még ha csak barátság szinten is? A válasz az, hogy nem. Soha nem leszek olyan mint ők, és soha nem fogok kelleni nekik. Mert én csak egy félvér vérfarkas vagyok. Ezen kívül csak annyit tudok felmutatni, hogy a Roxfortba járok, hogy Griffendéles vagyok, és hogy a fent említett személyek a szobatársaim.
-Ez hülyeség!-pirított rám Bella.
-Micsoda?-néztem rá.
-Amiket gondolsz! Igenis szeretünk téged, és kellesz nekünk! És igenis jóképű vagy, és vicces is! És az miért kiváltság hogy Sir-rel, és Jamie-vel vagy egy szobába?- Huhh. Azokat a gondolatokat nem hallotta, amik róla szóltak. Hála Merlinnek!
-Titkoltok előlem valamit?-néztem rá a legszomorúbb tekintetemmel, remélve hogy beválik.
-Ne nézz így rám!-Hahh, bevált!
-Nem válaszoltál.
-Hogyha igen az baj lenne?-Érdeklődött.
-Attól függ, hogy milyen okból tennétek.
-Ha azt mondanám, hogy a te érdekedben, akkor elhinnéd?
-Neked igen!
-Akkor jó!-Mosolygott rám. Én néztem, vártam, folytassa-e  még. Majd nem bírtam tovább, nyíltan rákérdeztem.
-Akkor most azt beszéltük le, hogy titkoltok előlem valamit a saját érdekemben?
-Igen! Pontosan ezt beszéltük meg!-Biccentett

Bella szemszöge:

Telt-múlt az idő. Na jó, az nagyon rosszul hangzik. Mint egy tündérmese. Az én életem viszont egyértelműen nem az. Na mindegy. Azt akartam leírni, hogy nagyon gyorsan repül az idő. Már nem sokára telihold. Ami Remus miatt fontos. Természetesen vele leszek, támogatom és segítek amiben csak tudok. A fiúk akkor fogják elkezdeni az animágia gyakorlati formáját. Vagyis hogy 1  hónapig egy mandragóra levelet tartanak majd a szájukba. Necces, hogy Remus születésnapjáig meg tudják-e tanulni, de én hiszek bennük. Jamie-ben, és Sir-ben. Peter-nek az elméleti részét kéne (először) megtanulnia. Nos, ő tuti hogy nem fejezi be március 10.éig. Ma van január 28. szerda.
Haladok a táskával. Nagyon jól. Már készen van, a sárkányaim, (Zuri, és Remedium) már ott laknak. Viszont a kúriát még építem. De azon kívül majdnem minden a terv szerint rendben van. Mivel kicsit (nagyon) sok olyan cuccom van, (ruhák, cipők, kiegészítők, sminkcuccok), hogy azoknak egy külön részt csináltam. De abszolút szükség van rá. 6 éves korom óta minden egyes ünnepre (szülinapom, karácsony, húsvét, pünkösd stb.) az összes Szent 28-ba tartózó (rajtunk kívül 27 családtól) ilyesmi dolgokat kapok. De nagyon sok báli cuccom van. És az a jó, hogy ezek a ruhadarabok méretre "ugranak". Úgy vannak megbűvőlve, hogy annak, aki felveszi tökéletes legyen. De eltértem a témától. Azt akartam leírni, hogy az életem nem nagyon változik. Tanulok, halálfaló gyűlésekre járok, a Tiltott Rengetegbe megyek látogatóba, no meg persze Hagridhoz. A sárkányaim gondozom, és harcolok a jó ügy oldalán, tanítom a fiúknak az animágiát, Dumbledore-nak jelentek. Szóval teljesen átlagos életem van. Nem? Jó, ez csak nálam átlagos. Vagyis mások szemében brutálisan para. Csak hogy ezeknek a dolgoknak a feléről nem tud szinte senki...