ORCHIDE | MINSUNG

12. rész

+18

- Ah... Minhoh... - nyögi Jisung, miközben az alfa hátulról ostromolja őt.

Minho előrehajol Jisung nyakához és azt kezdi el csókolgatni, miközben az egyik kezével, a már tiszta piros, kerek fenekét markolássza. A másikkal pedig, a nyakát tartja szorosan. Kisebb harapás nyomokat hagy a puha felületen, miközben megszívja azt és a fülébe morog. Kicsit sem bánik vele kegyesen az ágyban. De ezt a fiú egyáltalán nem bánja.

Ez a második napja, hogy az omega a heatjében van és azóta se hagyta el ezt a hálószobát. De Minho sem. Amióta két napja hazaértek, azóta csak az omegában van. Kisebb-nagyobb szünetekkel amikor éppen Jisung alszik. De, amint felkel az első dolga, hogy egy menetbe rángassa őt, aki nem ellenkezik ellene.

- Ah! - sikít fel Jisung, ahogy végre elérte az orgazmus bejáratát és elélvezik.

Minho még egy-kettőt lök neki hátulról, majd ő is elmegy, miközben felmordul. Az omega előre esik az ágyon az utolsó nagy lökettől, az alfa pedig ráfekszik hátulról. Lágyabb csókokkal hinti be a nyakát. A kulcscsontját. A fülét. Míg az omega alatta sóhajtozik a gyengéd, de annál élvezetesebb dolgoktól.

- Gyönyörűh vagyh... - suttogja neki Minho, majd még egy lassabbat és mélyebbet lök rajta.

- Mégh... - feszíti ívbe a hátát Jisung, miközben kinyomja neki a fenekét.

Minho nem habozik, a hátára fordítja az omegát és egy újabb óvszert vesz elő a fiókból. A régit leveszi a tagjáról és ledobja azt. Már bontja ki az újat, mikor is Jisung a kezeire kap, megállítva őt.

- Neh! Belém! Kérlekh! - mondja kéjjel teli hangon és a szabad kezével lesimít magán, egészen az ánuszáig.

- Persze, aztán teherbe ejtelek. - forgatja a szemeit az alfa. Nem figyel az omega szavaira, kibontja az óvszert és felhúzza azt.

- Kérlekh... annyira akarom. - szomorúan szorítja össze az ajkait. Jisung egyáltalán nincs képben a heatje alatt. Azt se jut el a agyáig, hogy éppen arra kérleli Minhot, hogy termékenyítse meg. Egy omegának ez normális, hogy ilyenkor meg akar termékenyülni, hiszen erre van a heatjük kitalálva.

A férfi figyelmen kívül hagyja a könyörgését és habozás nélkül, újra behatol. Az ajkait veszi birtokába, miközben kicsit sem gyengéden, mozog az omegában. Hol a nyakát, hol az ajkát csókolgatja. Vagy bárhol, ahol éppen éri. Éhezik az omega forró és puha testére, amiből csak úgy árad az orchidea illat. Legszívesebben olyan mélyen beleharapna, hogy az örökre ott maradhasson rajta. Átadva neki az ő jellegzetes méz illatát és ezzel teljesen magáévá tenni.

Az íriszei vörösen izzanak az izgatottságtól. Az egész szoba megtelt az erős feromonokkal és a méz, meg az orchidea csak úgy keveredik a levegőben.

- Hol tanultál meg ilyeneket mondani? - morogja a nyakába Minho, majd óvatosan megharapja azt. Erre az omega ívbe feszíti a hátát és felnyőg.

- Kérlekh... - könyörög neki továbbra is.

- Tudod, hogy imádom ha könyörögnek. - súgja a fülébe és egy erősebbet lök rajta. - Beszélj még! - parancsol neki.

Viszont a fiú nem képes megszólalni. Egy olyan gyors tempót vett fel a másik, hogy kénytelen bármi más hangot kiadni, mint elhaló nyögések. Megint közeledik a csillagok felé. A szemei már, majdnem fent akadnak és a láb ujjait összeszorítja, mikor is az eddig tempóban lévő alfa megáll. Jisung szemei kipattannak és ijedten néz rá.

- Mith csinálsz?! - sokkal inkább szidásnak hangzik, mint kérdésnek.

- Könyörögj. - néz mélyen az omega szemébe. Egy lágy csókot lehel az ajkaira, majd, így szólal: - Könyörögj, hogy folytassam. Hogy addig basszalak, míg járni nem tudsz. - suttogja az ajkaikra. A fiú tátott ajkakkal néz vissza rá.