ORCHIDE | MINSUNG

44. rész

Felix nem ment el. Hiába fenyegette meg Hyunjin, hogy két napja maradt, a szőkeség nem úgy tűnik, mint aki távozni készül. Ugyanúgy csinálja a napi feladatait és pakolni se kezdett bele. Most is egyedül edz, miközben Hyunjin minden egyes mozdulatát figyeli, mint a sasszem. Mindig ott van megbújva, valamelyik árnyékban és figyeli, ami kezd már a másiknak zavaró lenni. Tudja, hogy kiérdemelte a bizalmatlanságát, de, hogy még mosdóba se mehet el egyedül, az már kötekedő.

- Ne aggódj, senkit nem próbálok megölni, miközben edzek. - áll meg egy pillanatra Felix a boxzsák ütésében és az üres fal felé fordul. - Tudom, hogy ott vagy Hyunjin.

Hyunjin kilép az egyik fal mögül és odasétál a fiúhoz, aki ki van izzadva a mozgástól.

- Nem bízok benned.

- Tudom. - fordul vissza a zsákhoz és újra püffölni kezdi.

- Lejárt a két nap. Sőt, már mínuszban vagy. - jegyzi meg.

- És te miért nem jelented akkor?

Tovább püföli a zsákot és egy pillanatra se néz Hyunjinra, ami már kezdi őt idegesíteni. Megragadja a boxzsákot, így Felix kénytelen abbahagyni az eddigi tetteit.

- Most mivan? - néz rá felháborodva a szőkeség.

- Kibaszottúl hagytam neked egérutat és te nem éltél vele. Ha én tudom, akkor idő kérdése és Minho is tudni fogja! - sziszegi neki, miközben közelebb hajól hozzá.

- Miért foglalkozól azzal, hogy mi lesz velem? - dönti el oldalra a fejét, tanakodva.

- Mert tekintéllyel vagyok a múltunkra! - háborodik fel.

- Hyunjin... - lép közelebb hozzá és felsimít az arcára. Valami olyat lát a szemeiben, amit eddig soha sem látott. - Te félsz?

Ezzel a fiúba ölte a szavait. Képtelen megszólalni, csak zavarodottan tekint jobbra-balra, míg Felix aggódva figyeli.

Ekkor egy ember fut be a terembe, mire a két fiú úgy robban szét egymástól, mintha valami rosszat csináltak volna. A beérkező béta lihegve kapja a kezét a szívéhez, hogy kicsit lenyugtassa magát és összeszedje a gondolatait.

- Mi az? - fordul felé Hyunjin.

- Azonnal velem kell jönnöd! Van egy kis gond. - mutogat kifelé.

- Mi történt?

- A fiúk rossz embert kaptak el. Ha a Főnök ezt megtudja, leveszi a fejünket! - esik pánikba, mire Hyunjin egyből szedni kezdi a cuccait.

- Én fogom levenni a ti fejeteket, hogy folyamatosan utánatok kell takarítanom! - morogja, majd ahogy készen van Felixre néz. - Gyere!

- Így? - mutat végig magán. Csak egy fekete izomtrikó és egy mackó nadrág van rajta.

- Igen, így! - emeli fel a hangját, mire Felix fülét-farkát behúzva, utána megy.

Az autó már kint várja őket, ahova mind a hárman beülve, már el is indulnak a telepre. Hyunjin egész úton a haragját fogja vissza, de a feromonjain ez rendesen meglátszik. Teljesen megtöltötte a zárt ajtók között ,a feromnjával, a járművet, amit Felix nehezen visel. Elnyomva érzi magát és talán gyengébbeknek is az ilyen domináló feromonok között.

Ahogy a jármű megérkezik a telepre, ahol vannak a többiek is, Felix az első, aki kiszáll. Utána követi őt Hyunjin, de ennél a pontnál, már nem tudja visszafogni a dühét. Minho emberei sorban állva várták az alfát, aki végignéz rajtuk.

- Kit akartatok és kit fogtatok el helyette? - kérdezi.

- A Főnök parancsára kellett elfognunk a rendőr kémet, aki a nyomunkban volt, már hetek óta. Ott volt a rendezvényeken és az alapján próbáltuk beazonosítani... - felel az egyik alkalmazott, lehajtott fejjel.