ORCHIDE | MINSUNG

29. rész

Ugyanabban a szobában találja magát Jisung, mint anno, amikor először szembesítették a maffiával. Ellenben most, nem volt a fején zsák. A saját két lábán jött ide, némi erőszakkal, és kötözték ki pontosan ugyanarra a székre, mint akkor. Félt. Jobban, mint először. A hirtelen nagy semmiből, Minho fegyvert ragadott rá és az el követelését kérte. Dühös volt. Mert úgy érzi, valaki nagyon becsapta őt és ellene játszik. És legfőképpen szomorú. Már kezdett kiegyenesedni a kapcsolatuk és valakinek, sikerült úgy felbújtatni a dolgokat, hogy az alfa csalódott az omegában. Mert biztos benne Jisung, hogy nem véletlen fogott rá pisztolyt és hagyta, hogy az emberei erőszakosan viselkedjenek vele.

Egész este egyedül volt, ebben a sötét, hideg szobában. Némi émelygés követi őt azóta, amit annak tudd be, hogy biztos az éhségtől. Mivel nagyon éhes. A szemeit már úgy kisírta, hogy színtiszta vörösek és fel vannak dagadva. Még az orra is taknyos. Borzalmas lelki állapotban van. Viszont már nem sír. Nem bír kijönni egyetlen egy könnycsepp sem. Elfáradt.

Ekkor az ajtó nyílik és a méz illata, csak úgy, árad szét a teremben. Két béta jön be, Hyunjinnal és Minhoval együtt. Jisung képtelen felemelni rájuk a fejét, annyira erőtlen. Már az összes energiáját felhasználta az este, hogy kiszökhessen. De reménytelen volt az egész.

- Legalább megtisztelhetnél annyival, hogy rám nézel. - köpi neki a szavakat Minho.

Fogalma sincs Jisungnak honnan érdemelte ki ezt a bánásmódot és végül nem bírja tovább. A könnyei újra útnak indulnak az arcán.

Ekkor az egyik béta odalép mögé és megragadva erősen a hajánál, felemeli a fejét. Így pontosan Minhoval találja szembe magát a fiú. A szemeiből továbbra se állnak meg a sós könnyek.

- Hozzá ne érj! - morog rá Minho és szinte levágja róla a kezét. - Mondtam én neked, hogy hozzá érj?!

- Elnézést, Főnök. - hajol meg neki sajnálkozva. Az alfa morogva rázza meg a fejét, majd a tekintetét az omegára emeli. Benne is vegyes érzelmek mennek át. Az egyik fele tiltakozik a másik fele megölné.

- Megmondtam, ha hátba szúrsz, szemrebbenés nélkül megöllek. - figyelmezteti a megtört fiút.

- M-minho n-nem csináltam semmit! - kiabálja neki sírva.

- Hazudsz. Elárultál. Van rá bizonyíték. Kár tagadni. - a hangja kemény, a szemei pedig semmit nem rezzenek. Jisung nem tudja, de most ő is magában őrlődik.

- Minho e-esküszöm semmiről se tudok! - potyognak a könnyei, miközben megpróbál felé mozdulni, de úgy le van kötve, hogy ez sikertelen.

- Mikor fejezed be a folyamatos hazudozást?! - emeli fel a hangját.

Ekkor egy fegyvert ránt elő a bal kezével és a fiú fejéhez nyomja azt. A másik kezében papírokat tart, amin a fiú aláírása szerepel. Ezek a bizonyítékok a pénzről.

Jisung elkerekedett szemekkel tanulmányozza a papírokat. Sose látta őket és nem akarja elhinni, hogy az ő aláírása szerepel rajta. Valaki most nagyon tőrbe csalta.

- M-Minho... esküszöm. Sosem írtam alá semmi ilyet. S-soha nem is láttam ezt! - próbál tiltakozni, hogy neki semmi köze hozzá. Viszont az alfa ezt nehezen hiszi el.

- Mikor akartad nekem azt elmondani, hogy a Venomnak dolgozol? - emeli fel a szemöldökét fenyegetően.

- Te tudhatod a legjobban mit csináltam egész életemben! Tudnod kell, hogy nekem semmi közöm hozzá! Valaki meghamisította! - védekezik továbbra is. Ebben igazat ad neki a másik, de nem ismeri be.

- Persze. Ne akard nekem bemesélni azt, hogy majd a világ egyik legjobban őrízett bankjában egy ilyen ócska trükkel milliárdokat csalnak ki. - nevet fel gúnyolódva a férfi, majd megkomolyodik és Jisungra szegezi a tekintetét. - Ezért csábítottál el? Hogy nekem keresztbe tegyél? Mondd csak, más alfákkal is ágyba bújsz? Mondjuk Christopherrel?

Ez az egész beszélgetés, egyre jobban, személyesbe megy át. Ezt maga Hyunjin is érzékeli, aki továbbra is feszülten áll a fal mellett. Ő gondolja, hogy nem Jisung itt a sáros. Ismeri az omegát és túl hülye hozzá. Ha mégis, akkor be kell ismernie remek színjátszást alakított.

- K-kérlek... miért csináltam volna ilyet? - halkít magán az omega és továbbra sem képes megállni a sírástól. Az alfa lerakja a fejétől a fegyvert és arrébb sétál tőle.

- Én is ezt kérdezem. - kezd el járkálni a szobában. - Miért csináltad?!

- Semmiről sem tudok...

- Elég a hazudozásból! - csattan fel az alfa.

A feromonjait kiengedi, mire az eléri az omegát. Jisung összerezzen és lesüti a szemeit. Az egész teste beleremeg a nagy dózistól és enyhén kábán néz vissza a férfira.

- Sosem hazudtam neked... én... én... - beszél nehezebben a könnyeitől és a többi ingertől. - Szeretlek... - ezt olyan halkan mondja, hogy majdnem alig hallható. Viszont mégis, ettől, az egyetlen egy szótól cseng az egész helyiség.

Minho egy pillanatra ledermed, de nemcsak ő, hanem mások is.

- Én tényleg szer... - próbálja bizonyítani, de közbe vág neki.

- Ki ne mondd újra! - emeli fel a hangját Minho.

- De én szer...

- Azt mondtam ne mondd ki! - fenyegeti.

Jisung csendben marad. Az alfa elnéz az omegáról és küzdeni kezd magában, az érzéseivel. Borzalmas így látnia őt. Fájdalmat okozott neki és megvádolta. Még, ha tényleg bűnös is lenne, nem tudná helyén kezelni. Viszont ott vannak a kötelességei. Az ígérete az apjának. Az egész csoport. Az életét szentelte bele. Nem dobhatja el, egy omega miatt.

- Megmondtam, ha egyszer elárulsz, szemrebbenés nélkül foglak megölni. - emlékezteti.

Jisung lehunyja a szemeit és hagyja, hogy a könnyei némán végig szántsák az arcát. Még egy utolsó pillantást vet Minhora, aki továbbra is komor arccal figyeli őt. Úgy érzi már nincs menekvése az alfa haragja elől.

Minho megragad egy öngyújtót, amit a zsebéből húzott elő, majd meggyújtja és felégeti vele a papírokat. Ledobja az égő bizonyítékot a hideg, kő földre és hagyja, hogy az porrá vessen.

- De én hiszek neked. - néz Jisungra. Az omega szíve nagyot dobban és elkerekedett szemekkel néz vissza rá.

- Főnök! - szól rá Hyunjin. - A bizonyíték!

Az alfa újra előrántja a pisztolyát, ezúttal jobb kézzel, és lelövi a szobában tartózkodó két bétát. Az omega összerezzen a hangokra és azt hiszi, most ő jön, viszont a férfi csak elrakja a fegyvert és nagyot sóhajt. Hyunjin szinte rohan hozzá és teljes zavarodottsággal néz a halottakra és a főnökére.

- Kudarcot vallottak. - mondja el az indokát és a másik alfa felé fordul. - Valaki kihasználta Jisungot.

- Hogy micsoda? - Hyunjin nem ért semmit sem.

- Nyilván nem írhattá alá a papírokat. Valaki kihasználta és ugyanaz az ember volt, aki eddig mindenhol keresztbe rakott nekünk. - gondolkodik hangosan. A reszketett omega felé fordul és oda int neki. - Oldozd el!

- De Főnök...

- Oldozd el! - mondja erőteljesebben.

Hyunjin odalép, a sokkban lévő fiúhoz, és elengedi őt. Jisung a fájó csuklóira kap, amin tisztán meglátszik a kötél nyoma és Minho felé vezeti a tekintetét, de ő nem néz rá.

- Meg fog ölni az apád... Mind a hármunkat! - hamar átmegy tegezésbe Hyunjin.

- Tudom. Ezért ez nem történt meg. - mondja komolyan és határozottan. - Nincs bizonyíték, nincs semmi. Nem történt meg.  Az ügy mindig nyitott. - zárja le ennyivel.

- Na de Minho... - hüledezik továbbra is.

- Elég Hyunjin! Hallottál engem! - emeli fel a hangját, mire az alfa fejet hajt neki. - Tüntesd el a holtakat. Égesd fel őket. Semmi nyomot se hadj hátra!

- Rendben, Főnök. - süti le a szemeit.

Minho tisztában van vele, hogy mekkora kockázatot vállalt ezzel. Ismeri az apja dühét, nem egyszer tapasztalta. Most óvatosan és ravaszan kell cselekedniük. Mert, hogy ő nem fogja átadni Jisungot, még ha bűnös is, az biztos.

-