ORCHIDE | MINSUNG

40. rész

Viszonylag korán kell az omega az előző esti dolgok után. Tapogatózni kezd maga mellett, Minhot keresve, viszont őt sehol sem találja. Lassan kinyitja a szemeit és körbenéz a szobában, de az alfának nyoma veszett. Felül a nagy, rendezetlen ágyban, amikor is belenyilal, az enyhe fájdalom a nyakába. Reflexszerűen kap oda, amikor is realizálja, hogy mi történt.

Minho megjelölte.

A gondolatra kipattan az ágyból, majd felkapva az alsóját, a tükörhöz sétál, hogy megnézhesse. A kinézete nem mindennapi. Kócos a haja, tele van szívás foltokkal és a nyakán ott hever a harapás nyoma. Gyengébbnek is érzi magát, de nem fizikailag, hanem mentálisan.

Egy darabig tanulmányozza a jelölést, viszont az agya, kénytelen felfogni a dolgokat. Most már, csak hozzá tartozik. Ez egy olyan nagy dolog, amit egy egyszerű béta, kénytelen lenne megérteni. Ez volt az utolsó pecsét a kapcsulatukban. Most már össze vannak kötve. Innen nincs visszaút.

Amennyire úgy érezte az este, hogy az lesz az utolsó estéjük együtt. Most annál inkább reményekkel teli, hiszen megjelölte őt. Minho és Jisung is egymást akarja. Ez fizikálisan is látható.

Visszaveszi a tegnap esti ruháját, majd összeszedve magát, kimerészkedik a szobából. Minhot kezdi keresni a házban, viszont őt, mintha elnyelte volna a föld. Helyette, találkozik a nappaliban, Hyunjinnal és Felixszel, akik éppen beszélgettek valamiről. A közelségére, hirtelen a kettő kihúzza magát és eltávolodik. Viszont, ahogy meglátják, hogy az omega az, elengedik magukat.

- Jisung? - fordul felé ijedten a szőkeség. Még Hyunjinon is látszik a félelem, így az omega nem érti, hogy mi történhetett.

- Minho? - kérdezi kíváncsian.

- Dolgozik. Azt mondta ne zavarjuk. - válaszol helyette Hyunjin. - Mit csináltál a Főnökkel? - színtiszta zavarodottság van a hangjában.

- Ez nem helyénvaló kérdés Hyunjin. - szidja meg Felix. - Jisung, jobb, ha most mész. Jia mindjárt itt lesz és ha meglát, nagy problémát okozól. - kéri meg, hogy távozzon.

Ez szíven üti a fiút. Jia. Ezek után is, hogy megjelölte, úgy látszik egyáltalán nem akarja felbontani az eljegyzést. Mély fájdalmat kezd el érezni, ami a nyakába nyilal, így oda kapja a kezét.

- Jia? Minho tud róla? - még nem veszett el benne, a némi remény.

- Igen. - bólint a szőkeség. - Az esküvő miatt kérette, hogy megbeszéljék kiket hívjanak meg. - halkul el a mondata végére. Sajnálatot érez, a másik iránt.

Jisung szemei megtelnek könnyekkel. Tényleg nem akarja felbontani. Sőt, még ide is hívatta úgy, hogy ő itt van. Tudatni akarta vele, hogy kettőjüknek, nincs jövőjük. Mégis megjelölte.

- Rendben... - nehéz beszélnie. - Akkor én most... megyek. - mutogat kifelé, majd kiindul lehajtott fejjel.

Az omega távozik, míg Hyunjin és Felix, mindig sokkoltan áll. Amikor a szobába ért, hirtelen azt hitték, hogy a főnökük az. Viszont közelebbről megnézve a dolgokat, már mindent értenek. Amint elhagyta a házat a megtört fiú, Felix abban a pillanatban fordul Hyunjinhoz.

- Te is érezted? - néz rá aggódva.

- Igen... - néz sokkoltan az ajtó felé Hyunjin.

- Meg van jelölve... - hüledezik.

- Én inkább vér szagot érzek. - pillant a szőkeségre, akivel összetalálkozik a tekintetük. - Ennek nem lesz jó vége.

- Annyira sajnálom őt. - érez vele együtt Felix.