ORCHIDE | MINSUNG

30. rész

Azt mondják az idő gyógyít. Viszont, ez nem igaz Jisung esetére. Már lassan két hét telt el, mióta Minho megvádolta őt. Azóta is, a szíve darabokra van tőrve. Sose fogja elfelejteni, azt, az érzést, amit akkor átélt. Még, ha az egyik fele tudja is, hogy az alfa erről nem tehet, hiszen jogos a bizalmatlansága.

Akkor is!

Jisung odaadta magát neki. Az életét. A céljait. A vágyait. A testét. A szívét. Minden egyes porcikáját Minho uralta. A vére bizsereg a másik után és olyan mély érzelmeket kezdett táplálni iránta, amit eddig senki iránt sem. Titkokat, történeteket osztottak meg, egymással. Mégis, hagyta, hogy ez történjen vele. Hagyta magát befolyásolni. Ezért csalódott az omega.

Bár Minho se érzi magát különbben, mint Jisung. Ugyanazokon az érzelmeken megy át, csak sokkal intenzívebben. Túl sok minden forog neki kockán. Az egész családi vállalkozása, amire az életét szentelte, az esküje apjának és ő maga. Nem bukhat el. Fél a kudarctól. Az eset után már mindenkivel bizalmatlan, nem tudja, hogy megbízhat-e továbbra is az omegában. Tudta, hogy ez lesz. Valahogyan, de vissza fogja kapni azt, hogy őt választotta és így is lett. Túlságosan szúrja az orrát a Venomos ügy. Ezért inkább újra a munkába temetkezik, miközben Jisungot olyan távol rakta magától, amennyire csak lehet. De nem, mintha a fiú, annyira tiltakozna ellene. Mind a kettőjüknek jobb a szünet.

- Neked mi a kedvenc virágod Mr. Han? - kérdezi Jia, aki egy ideje, már ebben a házban tölti a mindennapjait.

Ezen a héten, szinte minden nap itt volt a lány és Minho gondoskodott arról, hogy Jisung felügyeljen rá. Nem tudja az omega, hogy ez most egy bosszú, hogy direkt őt osztotta be mellé. De nagyon úgy érződik. Viszont, amennyire utálta a tudatot, hogy az alfa mennyasszonyával kell lennie, most már annyira szereti. Nem kell semmivel se foglalkoznia, csak kísérni őt, ahova megy a házban és beszélgetni vele. Rájött, hogy nem egy rossz személyiség. Sőt, nagyon kedves, csak mellette nagyon akaratos. Látszik, hogy alfa.

- Hmm nem tudom. Szerintem az orgona, vagy a köröm virág. - gondolkodik el hosszasan a fiú.

A lány végig simít az egyik orchidea fán, a kertben, ahol több és több fajta növény található. Szinte minden nap az udvarban sétálgat és Jisunggal már kielemezték az összes fajta növényt. A fiú nem egy nagy kertész, nem nagyon ismeri a növényeket. Nagyon unalmasnak is találja őket. Viszont, az eltelt napok után, úgy érzi, ez egyfajta kikapcsolódás az agyának. Ilyenkor nem gondol semmire se, csak nyugalom van.

- Orgona és köröm virág? - nevet rajta a nő. - Azok a méhek kedvencei. Sok méhész, aki mézet készít, használja azokat a virágokat. - mondja el az információkat, mire Jisungtól egy hümmögést kap. Méz...

- És neked mi a kedvenc virágod? - kérdezi a fiú.

- Nem tudom. Talán a vörös rózsa. Tudom, hogy nagyon átlagos, de szerintem romantikus. - kuncog rajta a lány, majd megállapodik a tekintete Jisungon. - Mondjuk az orchidea se rossz.

Érti a megjegyzést, amire kénytelen nem mosolyogni a fiú is. A lány továbbra is széles nagy vigyorral nézi őt, miközben a szemei csillognak a boldogságtól. A szokásos fekete ruhája helyett, most egy citromsárga, virágos, hosszú ruhában van. A haja pedig össze van kötve. Az a kemény nő, aki egyszer belépett Minho ajtaján, most teljesen más. Kívülről hideg, de belülről meleg. Tényleg ő a legjobb választás Minho számára.

Míg Jisung, az alfának csak problémákat hozott az életébe, addig itt van egy másik, aki alfa, csodaszép és kiegyensúlyozott kapcsolata lehetne vele. Semmit nem kellene feladnia. Az omegában a felismerés, egy kisebb grimaszt vált ki az arcán, amit Jia is észrevesz.