ORCHIDE | MINSUNG

20. rész

- Gyorsabban! - mondja Hyunjin.

Felix sokkal gyorsabban kezdi püfölni a boxzsákot, ahogy a fiú utasítja őt. Szokásuk este együtt edzeni és ez most sincsen máshogyan. Sokat tud tanulni Hyunjintól és minden egyes nap új dolgot tud hasznosítani. Az izzadságtól, már a homlokához tapad a festett, szőke haja, miközben továbbra sem áll meg a cselekedetében. Hyunjin erősen tartja azt, hogy ne mozduljon el a helyéről, és közben Felixet figyeli, akit borzasztóan attraktívnak talál, ilyen állapotban.

- Rendben. Elég lesz. - bólint, mire a másik abbahagyja azt.

Ledobja a box kesztyűit a földre, a szőkeség, és kifulladva rakja a kezeit a csipőjére. Most nagyon elégedett magával, amit egy nagy mosollyal mutat is.

- Nagyon szexi vagy így. - jegyzi meg Hyunjin, amin a másik felnevet.

- Fejezd be Hwang. Tudod, hogy nem gerjedek más alfákra. - nevet továbbra is. Hyunjin szorosan odalép hozzá, mire játékosan ellöki magától.

- Mégis lefeküdtél velem. - fordítja el egy picit a fejét.

- Mert mind a ketten stresszesek voltunk. Muszáj volt. Azon a napon... Chan és Minho feromonjai. Uramisten... - ahogy felidézi a hét elején történt balhét, újra feljönnek benne, az akkori érzések. Az alfák nem bírják más alfák szagát. Feszültté teszi őket. Nem is beszélve két olyan erős alfáról, mint ők. Igaz alfák. Soha nem tapasztalt akkora nagy nyomást és szorongást, mint aznap, amikor az a kettő egymásnak ugrott.

- Persze, muszájból csináltad. - rázza a fejét mosolyogva Hyunjin.

- Hyunjin aznap... - nem tudja magát kifejezni Felix, hogy mit is érzett akkor. Túl sok.

- Tudom. Kemény volt. - ért vele egyet.

- Jisung pedig... - már megint nem tudja befejezni a mondatát, mert nem jut szavakhoz.

- Elképesztő, hogy mit tett a Főnökkel. Vagy mit tesz. - megint egyetért vele.

- Lenyugtatta őt... - hüledezik továbbra is a szőkeség. - A belső farkasát nyugtatta le, nem a Főnököt. Tudod mit jelent ez, igaz?

- Igen. Ő az omegája, még, ha nem is ismeri be. - bólint Hyunjin. Nem bírja Jisungot, sőt, ki nem állhatja. Utálja azt, hogy ennyire ártatlannak mutatja magát, Minho pedig ilyen kezes bárányként bánik vele. Viszont, azóta a nap óta nem bírja nem utálni az omegát. Fontos személy lett a barátjának és ha neki az, akkor neki is. Ha azt mondja neki a főnöke, hogy haljon meg Jisungért, csak védje meg, akkor meghalna.

- Szerinted a Főnök tudja? - pillant a fiúra, aki hosszasan elgondolkodik ezen. De könnyű rá válaszolnia.

- Biztos. Nem hülye. Jól tudja mi neki ő az az omega és mégis maga mellett tartja. Fogadni mernék, hogy most is éppen őt döngeti. - az utolsó mondatára Felix felnevet és megüti a mellkasát.

- Fejezd be. A szexuális életük az ő dolguk. - szól rá.

- Nem, ha nem tudok attól aludni, mert éppen az omega nyögéseit kell hallgatnom. - morog rajta Hyunjin, mert igen, hangosak. Túlságosan is.

- Nem igaz. Neked túl élesek a füleid. - rázza a fejét Felix.

- Remélem aznap ő se tudott aludni a te nyögéseid miatt. - amint ki mondta, még egy ütést kap.

- Hyunjin fejezd be!

Felixnek kezd kellemetlen lenni a helyzet, hogy szinte mindennap felhozza azt Hyunjin, ami történt köztük. Igen, nagyon szokatlan. Hiszen mind a ketten alfák és undorodni kéne a másik illatától. Viszont mégis, úgy hat rá, mint ha csak egy omega feromon lenne. Szégyelli magát mert alfa létére egy másik után fut. Nem érdekli őt az omegák, egyetlen eggyel se találkozott, akinek olyan lett volna az illata, mint Hyunjiné. Olyan más.

- Nem érzed? - lép közelebb hozzá, miközben felerősíti a feromonjait. Felix erre élesen beszívja a levegőt és befeszülnek az izmai. - Nem érzed ezt az undorító alfa szagot?

A füléhez hajolva suttog bele, miközben megsimogatja az arcát. Még ha akarná se tudná letagadni, mert olyan hatással vannak rá az alfa feromonja. Hozzásimul Hyunjinhoz és reszketetten sóhajt.

- Ne kínozz... - könyörög neki, mert pontosan tudja a másik, mit csinál vele.

- Szeretem ha könyörögnek. Térdelj le. - utasítja, mire Felix remegő lábakkal letérdel elé. A puha hajába vezeti a kezét, míg ő felnéz rá nagy szemekkel. - Azt akarom, hogy könyörögj nekem.

- Hyunjin... kérlek. Fejezd be. - próbálja minél határozattabban mondani, még ha nem is érzi magát annak.

- Azt mondtam könyörög! - szól rá.

- Kérlek... - suttogja elhaló hangon.

A fekete hajú fiú leguggol hozzá, majd két kezébe veszi, most már, ártatlan arcát. Egy darabig szemez vele, miközben az orcáját cirógatja a hüvelykujjával, majd az ajkaira tapassza az övéit.

A másik nem löki el. Nem üti meg, vagy ordítja le, mert ilyenek csinál vele. Vagy, mert megszégyeníti alfa létére. Viszonozza a csókját és ő is kiereszti a feromonjait, mire Hyunjin felmordul.

- Én imádom az illatodat. - morogja a csókukba.

- Hyunjinh... - szakítja meg a csókjukat Felix, miközben a mellkasa fel-le mozog a szapora lélegzettől. - Inkább térjünk vissza az edzéshez.

Az alfa feláll a földről és visszasétál a boxzsákhoz, ahol zavart tekintettel néz körbe a terembe. Muszáj minden egyes percben megbizonyosodnia róla, hogy egyedül vannak és senki se figyeli őket.

- Szerintem eleget edzettünk. - lép mellé a fiú és megtámaszkodik a boxzsákon.

- Az edzésből sosem elég. Ezt te tanítottad nekem az első napomon. - idézi őt, mire a másik felhorkant.

- Ravasz. - jegyzi meg. - Nos, most változtathatunk ezen.

- Ilyet se hallani Hwang Hyunjintól. - nevet rajta és ellöki őt a boxzsáktól, majd felveszi a kesztyűket. - Pont most, amikor ilyen éles pengén táncolunk a Venommal.

Püffölni kezdi a zsákot, miközben Hyunjin keresztbe fonja a karjait és a fiút nézi. Fel tanulmányozza az egész testét. Az állását, a mozdulatait, az izmait, az arcát és csak egyetlen egy dolgot tud belőle levonni. A félelmet.

- Ideges vagy. - állapítja meg. - És félsz. - erre megáll az eddigi tevékenységében a szőke hajú alfa és rákapja a figyelmét.

- Ezt honnan szűrted le?

- Nem állsz stabilan, az izmaid össze-vissza mozognak, túlságosan verejtékezel és a szemeid mindent elmondanak. - sorolja fel a dolgokat, majd odalép hozzá és leveszi róla a kesztyűit. - Mitől félsz ennyire?

- Nem félek. - tagadja.

- Látom rajtad a napokban. A legutóbbi incidens is a Venommal teljesen kikészített. Sőt, amióta itt van az az omega, azóta nem vagy önmagad. - szorítja meg a kezeiben tartott kesztyűket Hyunjin, miközben elnyomja a magában levő dühöt. Haragszik Jisungra, mert úgy érzi, miatta változott meg Felix.

- Nem Jisung a hibás. Ne is próbáld őt okolni! - kell egyből a másik védelmére. - Csak annyira felgyorsultak az események... Nem tudom, hogy képes leszek-e jól végezni a munkámat.

- Főnök bízik benned, csak annyira, mint bennem is. - jelenti ki, majd lerakja a kesztyűket a mellette lévő kis asztalra. Ezután Felixhez sétál és a két keze közé fogja a puha, kicsi arcát. - Ne félj attól, hogy elbuksz. Ha meg is történik, én melletted fogok állni.

- Nem hinném, hogy mellettem fogsz állni Hyunjin, ha elbukok... - néz fel rá megtört szemekkel.

Nem tudhatja senki se azt, hogy mégis mi várna Felixre ha elbukik. Még ő maga se. Pedig már mind a két oldalról belegondolt, mit csinálnának vele.

- Én mindig melletted fogok állni, bármi történjen is. -  puszil a homlokára.

Felix reszketetten felsóhajt. Most az először azt kívánja, bárcsak Hyunjin tudhatná...

-