ORCHIDE | MINSUNG

43. rész

- Jó reggelt. - kelti, az omegát, puszikkal az alfa, aki a tegnapi után nála töltötte az éjszakát.

Jisung magára húzza a takarót, hogy védekezzen ellene és még egy kicsit aludhasson, de ezt a másik nem nagyon engedi. Ránehezedik a testével, mire Jisung kapálózni kezd a takaró alatt.

- Rendben fent vagyok! Fent vagyok! - próbálja bizonyítani, mire az alfa nevetve lefordul róla és szembefordul vele.

- Hogy aludtál? - kérdezi, miközben az arcára simít.

- Hmm jól. - mosolyodik el a simogatásra és hozzábújik.

Mélyen beszívja a másik jellegzetes méz illatát és hagyja, hogy a teste nyugalomra találjon. Oly' sok idő után, végre biztonságban érzi magát.

- Minho. - pillant fel rá Jisung.

- Igen?

- Már nem fáj.

- Micsoda? - néz rá érdeklődve.

Az omega a kulcscsontjára mutat, ahol van a jelölés is. Megnézi azt az alfa és látja, hogy az ugyanúgy néz ki, mint eddig is. Már semmit se változott. Ez pedig örömmel tölti el, mert azt jelenti, hogy Jisung jobban van.

- Annyira sajnálom. - suttogja az alfa. - El sem tudom képzelni milyen fájdalmad lehetett.

- Most már mindegy. - bújik jobban a mellkasába. - Már megtörtént. De a lényeg, hogy most itt vagy.

- És el sem megyek. - öleli át szorosabban.

- Te nem éreztél semmit?

- Mármint mikor?

- A jelölés, ahogy gyengült. - próbál mutogatni is a kezével a fiú, hogy jobban értelmezni tudja.

- De. Folyamatosan fájt a fejem és fizikálisan nem voltam a toppon. - rázza a fejét a férfi. - Mellette iszonyatosan hiányoztál. Ezt pedig mind a munkába próbáltam ölni.

- Erről jut eszembe. Nekem most vissza kell állnom dolgozni? - néz rá érdeklődve, mire Minho felnevet.

- Dehogy. Azt már rég lezártuk. Mindent megsemmisítettem, ami a nevedhez kapcsolódik. Tiszta vagy. - meséli el neki a dolgokat, mire Jisung szeme felcsillan.

- Akkor... ez azt jelenti, hogy?

- Azt csinálsz, amit akarsz. Visszamehetsz az egyetemre, vagyis elkezdheted. - mosolyog rajta a férfi, mire a fiú, szinte a nyakába ugrik örömétől.

- Köszönöm! Köszönöm! - hálalkozik neki, miközben szorosan öleli őt a nyakánál.

- Azért kérlek ne fojts meg. - nevet rajta.

Jisung elengedi őt és a sötétbarna szemeibe néz, amik teljesen ellágyultak a másik pillantásától. Az ajkaira hajol és megcsókolja őt, amit a férfi visszonoz neki. Oly' régen érezte már ezt a mézédes csókot és annyira hiányolta őt. A szíve teljesen megtelik melegséggel, hogy most ilyen közel tudhatja magához.

- Még mindig szörnyen csókolsz. - suttogja az ajkaira Minho, mire Jisung megüti őt a mellkasánál.

- Fogd be és csináld. - szidja meg, mire a férfi elneveti magát és egy rövid csókot nyom az ajkaira.

- Viszont nekem ma dolgom van. Szóval ideje kikelni az ágyból. - nyom egy utolsó csókot az ajkára és azzal a lendülettel feláll.

Csak egy fekete alsót visel, ami Jisung szemeinek nagyon kedvező. Oldalra fordul az ágyban, hogy jobban láthassa őt és enyhén beharapott ajkakkal nézi, ahogy öltözködik.