°~Az Örök Kötelék~° /Elijah ff/ Befejezett ✅

22.fejezet

-Anya...anya...-hallottuk meg Lia suttogását.

-Mi a baj?-kérdeztük Elijah-val egyszerre.

-Rosszat álmodtam.-pityeregte el magát mire Elijah magához ölelte és be fektette maga mellé.

-Semmi baj Lia.-simogatta meg a fejét.-Próbálj meg aludni.

-Szeretlek apa.-suttogta álmosan.

-Én is téged.-válaszolta vissza,majd ő maga is újra lefeküdt aludni.Reggel kicsit fáradtabban és nyűgösen keltem Lia miatt,aki az egész éjszakát végig velünk aludta amivel nem volt gond és baj kivétel azt a részét hogy horkolt.Fáradtan indultam le a konyhába és készítettem magamnak kávét hát ha valami kép az segít rajtam.

-Jó reggelt Aila néni!-lépett be az ajtón Lisa.

-Jó reggelt drágám,hogy érzed magad? kínáltam meg kávéval amit el is fogadott.

-Kicsit rosszul amiért tegnap este majdnem megöltelek.-nézett rám kicsit szomorúan.

-Drágám,minket nehéz megölni.-mosolyodtam.-Meg látod sokkal jobban vagyok.

-Tudom néném,de tényleg sajnálom.

-Semmi baj és nyugodj meg amibe tudok segítek neked.-ígértem meg neki.

-Jó reggelt.-jött le Elijah is a lépcsőn mellette Lia-val.

-Jó a szart...-morogtam az anyanyelvemen,mire Elijah felkapta a fejét.

-Nem tudtad magad kialudni, igaz?-lépett oda hozzám egy csókra.

-Nem és ma inkább be se megyek a suliba itthonról csinálok mindent.

-Ne segítsek valamibe?-kérdezte tőlem.

-Elvinnéd, kérlek a lányokat a suliba?-néztem rá, mire ő válaszul homlokon csókolt.

-Este készülők neked valamivel.-suttogta halkan a fülembe,mire rá néztem csodálkozva.

-Csodásan hangzik.-válaszoltam huncut mosollyal az arcomon, hisz mióta visszatért nem voltunk együtt és hát szerencsém hogy Eliot-tal sem tettem meg,mert most undorral tudnék magamra nézni.

-Megyek elviszem akkor a lányokat és utána én is megyek.-búcsúzott, és már ment is.

-Olyan, jó rátok nézni!-ábrándozott Lisa.

-Hidd el idővel te is megtalálod a megfelelő partnered.-ittam a kávémba.-Tényleg,a nővéred mikor jön vissza?-tereltem el a témát.

-Őszintén? Sejtelmem nincs,tudod milyen Éva.-rázta a fejét.-Anyu a múltkor hívta és fel se vette a telefont neki,csak egy üzit dobot neki arról,hogy a pasijával turnén vannak.

-Elhiszem hogy nehéz neki szembe néznie az itthoni múltjával és ezért sem akar haza jönni.-gondolkodtam el.

-Már mint,mire gondolsz?-nézett rám kérdően.