°~Az Örök Kötelék~° /Elijah ff/ Befejezett ✅

30.fejezett

A napok megint csak mentek mellettünk és már itt ültünk Freya és Keelin esküvőjén,amin; Beka és Marcel,Klaus és Car,Kol aki a pap lesz és Davina,Hope és a hála istennek remekül érző Nahima Oliver és Abey kíséretében s végül mi voltunk ott a családi szűk körben.Nem mondom Klaus a lehető legjobb helyet választotta a házasság kötéshez.Persze,mi is igyekeztünk ki tenni magunkért és még 1-2 díszt,étel-italt hoztunk hogy még is csak isteniesen megünnepeljük hogy a családunk bővül.Kol megkezdte a ceremóniát, így mind helyet foglaltunk és hallgattuk a beszédét.A ceremónia alatt Elijah végig a kezemet fogta,s a lányokat néztük akik meg koszorús lányok voltak és csillogó szemmel nézték Keelin-t és Freya-t.

-... házastársakká nyilvánítalak benneteket.-értünk a végére,ahol nagy taps közepette elcsattant a házastársi csók.

-Sok boldogságot kívánunk!-gratuláltunk midannyian az ifjú párnak és ezzel elkezdődött a hajnalig tartó buli,ahol mindenki a lehető legjobban szórakozott engem kivétel aki már bele lépett az 5 hónapba és elég nagy fájdalmaim voltak ahogy a hasam egyre jobban nőt.Mijt kiderült és igaz volt tényleg kisfiú a baba ami számunkra és a lányok számára is nagy öröm volt hiszen mióta Lia is "megnőtt" nagytestvér akart lenni.

-Hoztam neked egy kis gyümölcs tálat.-jött oda egy nagy tállal Niklaus.

-Köszönöm sógor,de mond csak mi nyomja a lelked?-néztem rá várakozóan mert a vak is kiszúrta volna hogy mondani akart valamit.

-Caroline.-volt a válasza.-Mióta csak találkoztam vele vonzódom hozzá, és....

-szerelmes vagy belé.-fejeztem be helyette a mondatot.-Nézd Nik, nem számít sem az én sem más véleménye ha szereted légy vele együtt, légy boldog hisz mindenki megérdemli még az is aki olyan gonosz volt mint te vagy nálad rosszabb.

-Én nem így látom.

-Ha Beka megérdemli hogy ember legyen újra és meghaljon úgy,akkor te is.Tudod én magam is így láttam a világot annak idején amikor kikapcsoltam az emberségem.-kezdtem el mesélni.-Nem érdekelt körülöttem a világon semmi sem,ha szerelmes párt láttam bárhol a világon cafatokban végezték mert ahhoz volt kedvem,ha láttam hogy a pasi vagy a csaj megcsalja a másikat ugyanígy járt a szerető csak readás volt.De aztán mikor rám találtak,mind a bűntudat,mind a sérelmeimmel szembe kellett néznem amik legbelül rohadtúl martak, égettek,de látod most itt vagyok és vagyunk.-néztem rá nagy mosollyal.

-S még én gondoltam magam gonosz farkasnak.

-Niklaus,mindannyian a saját mesénk, történetünk írói vagyunk,de hogy mit hozunk ki belőle az csak is rajtunk múlik.-néztem rá időközben a lányaimra akik éppen Hope,Liza társaságában táncoltak.-Én azt mondom ha Caroline az igazi akkor hát rajta legyetek boldogok éljetek együtt.

-Köszönöm Aila.-fogta meg a kezemet.

-Rám mindig számíthatsz.-szorítottam meg a kezét,majd oda ment hozzá és felkérte táncolni ugyanis Caroline is részt vett az esküvőn.

-Terapeuta pályára kellett volna menned.-hallottam meg ezúton Beka hangját.

-Tán te is tanácsot szeretnél?-kináltam hellyel.