Váratlanba botolva

4.rész

Peritod POV:

Már két hét is eltelt azóta hogy Lapis a suliba érkezet és azóta jó formán nem is hagytunk ki alkalmat hogy ne beszélgessünk egymással. Lapis folyton meglátogatott órák után a technika termemben. Néha volt olyan hogy ő is csak fogta és elfoglalta magát de előfordult hogy megosztottam vele a fülesemet és közösen hallgatunk zenét. Kellemesen teltek el számomra az órák. Nem igen szoktam ilyen gyorsan feloldódni mások közelébe de Lapisnak volt egy egyfajta kisugárzása amitől az ember úgy érzi hogy számíthat rá bármennyire is ügyetlen szinte minden nap.

Példának csak felhozva hogy egyik nap amikor nagyban arról diskurált hogy ő mennyire szeretne tartani egy macskát még ahhoz képest is hogy az apukája allergiás rá véletlen felbotlott az ajtó küszöbébe és egyenesen neki eset Jasper hátának aki nem éppen a kedvességéről volt leginkább híres. Halálos pillantásával csak mormogott valamit az orra alatt mialatt oda siettem Lapishoz hogy felsegítsem a földről.

De volt olyan eset is amikor Gránát kosár meccsét mentünk el megnézni múlthéten és a lelátón ülve csak azt vettük figyelembe hogy az egyik passz rosszul sikerült egy erőset pattant a padlón és egyenesen felén repült a labda. Egyből fel tudtam mérni hogy felém közeledik amikor is Lapis jelent meg a látószögemből oldalról és elakarta kapni de szerencsétlenül későn reagált és a két keze között elhaladva pontosan eltalálta a fejét. A meccs további részét a kispadnál töltöttük ahol Zafírtól a vizes lánytól kértünk egy törölközött és egy kis vizet hogy a labda okozta károkra borogasuk Lapis fején.

Azonban nem csak ezeket tudta bemutatni hanem Lapisnak igenis meg volt a maga bája is az ilyen estekben. Órákon megfigyelve folyton csak a füzetébe irogatott és rajzolgatott pontosan az elött mielött a tanár felszólította volna és pár másodperc kínos csend után az előkészített cetlit csúsztattam elé amiről pontosan eltudta mondani a választ amire ha tippelnem kellene még a rendesen a kérdést se tudta első sorban felfogni mi volt annyira el volt a saját kis gondolataiban.

Minél több időt töltött a kis társaságunkba már nem csak velem bonyolódót komoly beszélgetésekbe hanem kezdte bevonni a többieket is amire valamiért néha elégé furcsán reagált a testem de próbáltam elhessegetni ezt az érzést. Éppenséggel történelem órán ültünk amikor is az óra végén Mrs. Rose felszólalt az osztályhoz.

"Kedves gyerekek, jövő héten már október lesz és úgy gondoltam hogy egy

munkát kellene végeznetek a város múltjával kapcsolatában." Közölte ezt mosolyogva de leginkább csak csalódott hurrogást lehetet hallani amit mint ha meg se hallott volna ugyan olyan lelkesedéssel folytatta." Mindenki alkosson párokat és legkésőbbre következő pénteken benyújtani nekem az össze gyűjtött anyagokat. Legyen szép hétvégétek az órát itt befejezem." Már el is kezdte össze gyűjtögetni maga körül a szétszórt papírokat asztalján mire a gyerekek is serényen követték példáját.

Már amikor a tolltartómat akartam a táskába rakni egy enyhe rángatást éreztem meg a pulcsim ujján Lapisra pillantva.

"Igen?" Néztem rá érdeklődve miközben ő vissza nézett a táskájára mielőtt még megszólalt volna.

"Szeretnél velem párban lenni?"

"Hogy ne akarnék, ha össze fogunk az én tudásommal és keresőképességem és össze kombináljuk a rajzolásoddal garantált A osztályzat lesz a jutalmunk." Emelgettem a szemöldökömet egy megnyerő mosollyal amire csak enyhén megcsapta a kezemet és elnevette magát.

"Abban biztos lehetsz. És lenne is kedved már ma hozzá fogni?" Kérdezte meg egy kicsit elhaló hangon hogy a kérdésnek a végét már aligha lehetet hallani a teremben lévő hangzavar miatt.

"Simán, anyumnak úgy is esti műszakja lesz szóval ha arról van szó még nálam is aludhatnál persze ha a szüleid megengedik na meg természetesen ha te is szeretnéd." Nyúltam a tarkómhoz megmaszírozni ahogy éreztem hogy a melegség kezdet a nyakamon felkúszni.

"Ez egy nagyon jó ötlet és amennyit már beszéltem rólad biztos elfognak engedni." Mint aki jól végezte a dolgát megindult az ajtó felé de én lefagyva álltam még mindig a padnál. 'Szokott rólam beszélni a szüleinek? Mégis mit? Mennyit?' Ezek a kérdések cikáztak bennem amikor meghallottam a nevemet.

"Peridot gyere mert a végén még meggondolom magamat." Lapis kezét már csak az ajtóból láttam integetni amikor is végre én is megiramodtam utána.

-_-_-_-_-_-_-_-

Már csak arra eszméltem fel hogy a kulcsokat veszem el miután leállítottam az autót és Lapis lelkesen ugrott ki a másik oldalon. Egész úton csak azon járt az eszem hogy mégis hogy a fenébe fogom elrejteni a műlábamat. Nem is gondoltam rá addig amíg rá nem jöttem mégis milyen tapasztalataim voltak a múltban miatta.

Ott volt az első randim is még elsős ként és én hülye egy aranyos ruhát választottam ki ami teljes nagyságban megmutattam a nem éppen élő részt. Egy perc sem telt el a randiból amikor Kevin közölte velem hogy nincs kedve egy rokkanttal járni. Ennek hallatán csak nemes egyszerűséggel belelöktem a legközelebbi bokorba és elviharoztam. Ametiszt hónapokig cukkolt ezzel.

Valamiért néhány ember kellemetlenek érzi hogy a közelemben van azzal a tudattal hogy az egyik lábam már úgy születésem óta nincs meg de egy idő után megtanultam lerázni ezt.

Kinyitottam az ajtót Lapis elött és beljebb invitáltam. „Érezd magad otthon." Csuktam be magam mögött az ajtót amikor siető mancsok csattogása hallatszódott a parkettán és Pumpkin izgatott csaholása ütötte meg végül a fülemet.

"Oh szóval te lennél Pumpkin, mi?" Térdelt le Lapis ahogyan Pumpkin mohón elkezdte nyalni az arcát. A lány válaszul elkezdte vakargatni elsőnek oldalról a fejét mindaddig amíg teljesen ki nem nyúlt a pára földön egy kiadós pocak simiért." Komolyan mondom olyan puha vagy hogy egy bűn lenne abba hagyni a simidet."

Csak mosolyogva néztem a párost ahogy vissza raktam a kulcsokat a helyére és levettem a sportcipőmet a lábamról mire a kék szemei rám szegeződtek.

"Van valahol valamilyen játéka esetleg?" Mind a ketten boci szemekkel néztek rám.

"Természetesen, ha leveszed a cipődet ott is a papucs és ha követsz már meg is mutatom.

Pont ahogy mondtam Lapis gyorsan ledobta a cipőjét a lábáról és gondosan az enyém mellé helyezte majd az egyik fekete papucsot a birtokába kaparintotta miközben engem lesett mikor jövök már mint ha ő tudná az utat. Ennél már csak komikusabb volt a tény hogy Pumpkin a lábai között szlalomozott de a lány szinte semmiség ként kerülgette el a padlócirkálómat.

Bevezettem őket a konyhába ahol egyenesen tovább menve a tágasabb nappaliba kötöttünk ki ahol már meg is láttam Pumpkin játékos kosarát de még ki se mondhattam a szavakat amikor egy kék folt már el is haladt mellettem és szinte már rávetődött a célpontjára.

"A labda kell? Vagy inkább a csörgős halacska?" Emelgette fel egyesével a játékait Pumkinak aki minden egyes játéknál egyre izgatottabban kezdte el magát rázni.

"Pumpkin, ül." Adtam ki a parancsot mire okosan leült de még mindig láttam azt az izgalmas csillogást a szemében. „Tegyél le pár játékot és mond neki hogy válasza ki."

Ahogy mondtam a kék hajú lány szépen három játékot lerakott egymás mellé. Választása egy kék labdára, egy kötélre és egy zöld csörgő karikára eset majd izgatottan mondta.

"Válasz!"

Punpkim oda iramodott elkezdte kapkodni a fejét majd hosszas vacillálás után a zöld csörgővel a szájába megállt a konyhába vezető ajtóba és várakozóan pillantott felénk.

"Na és most megnyertél egy utat Pumpkinnal és gazdájával egy sétát a parkba." Mondtam ezt kuncogva de már csak annyit vettem észre hogy Lapis karon ragadott és Pumkin után eredt mosollyal az arcán.