Reb

Cortez meg a hajzselé...

Szeptember 18. Csütörtök

Ma Rics keltett nem az ébresztő. Nagyon örültem a hülyeségnek. 

- Reb gyere megyünk C-hez! - jött be a szobámba, nem tudom, hogy kerültem fel a szobámba de kényelmesen feküdtem az ágyamban. 

- Minek? - kérdeztem morcosan.

- Mert megyünk - mondta és ki rángatott az ágyból.

Egy gyors fésülködés és átöltözés után vállamra kaptam a táskám és már mentünk is Cortezékhez. 

Miután köszöntem a nagyszüleinek meg bemutatkoztam el mentem fogat mosni. Két kopogás után nyitottam be. Cortez először érdeklődve nézett rám. Aztán elkezdtem fogat mosni ekkor már döbbenten nézett rám de nem szólt semmit. Ő a haját zselézte én meg próbáltam rendesen össze fogni a hajam. 

- Amúgy jó a fogkeféd - mondtam egy hajgumit a fogaim közé szorítva. 

- Kösz - röhögte el magát. 

- Segítsek? - jelent meg a bátyám az ajtóban, és az ajtó keretnek dőlve nézett minek. 

- Jaj Ádám nem zselézd annyit a hajad - jött oda Cortez nagymamája is. 

- Ez tényleg sok - mondtam a tükrön keresztül nézve a haját. 

- Jó jó - mondta a hajat dörzsölgetve. 

Valahogy csak sikerült össze szedelődzködni és el indulni. 

A suliban igazából csak a rajz óra volt érdekes. Gyümölcs tálat kellet rajzolni. 

- Ezen nincs név, kié? - kezdte Vladár az osztályzást. A rajz maga egyébként nagyon szép volt. 

- Az enyém - lengette Cortez a kezét mint egy óvodás. 

- Sajnálom, hogy idén nem keltette fel az érdeklődést, de jövőre szeretettel várunk a rajzszakőrön. - magyarázta és ötösre értékelte.

- Renáta, sajnálom, a legnagyobb jóindulattal kettes - azt hittem rosszul hallok Reni nagyon okos lány, jól tanul, hogy kaphatott kettes. 

Virág ahogy meglátta Reni rajzát egy hisztérikus röhögőrohamot. Aha, nem értem. 

Vladár tovább osztogatta a rajzokat. És el érkezett az én nevem.

- Melyik Pósáé ez a rajz? - kérdezte Vladár és fel mutatta a rajzom, mindenki azt a szerencsétlen lapot nézte. 

- Ne nézzétek szégyenlős - mondtam, mire mindenki el röhögte magát. 

- Igazán kreatív - gondolkodott el a tanár - de legközelebb szorítkozz légyszíves egy technikára - jegyezte meg, mivel, hogy minden gyümölcsöt más technikával rajzoltam, szeretem az extrább dolgokat. 

Kiosztott még pár rajzot majd jött az utolsó kettő. 

- Felmayer! 

- Igen, tanár úr? 

- Elmondanád, hogy a rajzodon mi ez a sötét folt? - mutatta meg a rajzot amin tényleg egy nagy fekete folt díszelgett.

- Az Gábor feje - közölte, mintha ez teljesen egértelmű lenne - nem láttam tőle rendesen! 

Vladár elgondolkodott, amíg mi ki röhögtük Dave-et. 

- Legközelebb talán ülj arrébb. Ez így most csak hármas. - Dave vállat vonva ment ki a rajzáért. 

- Végül Neményi - Arnold a könyvet le téve nézett a tanárra - megosztanád velünk, hogy az asztalon látható kifogástalan gyümölcsöket miért félig elrothadva rajzoltad - érdeklődött a tanár.

- Ennek egyszerű, szimbolikus jellegű oka van - kezdte és mindenki unottan nézett rá rajtam kívül. Most velem van baj vagy velük? - a gyümölcsök most épnek tűnnek, de már a leszedésük pillanatában rothadásra ítéltettek. Ha rájuk nézek, látom, hogy friss, szép darabok, de tudom, hogy hamarosan fonnyadtan, megbarnultan és aszalódva zsugorodnak össze. A rajzommal azt szándékoztam kifejezni, hogy ... 

- Értem - szólt közbe Vladár - mellesleg ötös.

Arnold kicsit sértetten ment ki a rajzért. 

Óra után megnéztem Reni rajzát, meghallgattam Arnold érveit a rodhadt gyümölcsökkel kapcsolatban. Mind a kettő érdekes volt. Csak kicsit máshogy. 

A terem fele menet a modellezésről megismert fiú jött csapat velem szembe. Vidáman köszöntek és megölelgettek. Egy délután találkozunk után viszont mentem is tovább a terembe. A teremben alighogy elő pakoltam már jött is be a tanár. 

Az utolsó óra után Viktor állt a terem ajtóval szemben. A vállamon át vetve egyik kezét indultunk el a kémia teremhez. Olivér egy csomó vicces képet csinált kísérleteket csináltunk. Kijelentem, hogy Gondos a legviccesebb tanár.