Reb

C nap!

Szeptember 8. Hétfő

Ma megint késtem az első óráról. Ami angol volt. Borrel akart velem beszélni. Azt mondta a hajfestést el simította de még mindig úgy gondolja, hogy jobban állna a kék.

El kísért a teremhez mert Mr. O'Realy-vel akart beszélni. 

- És - nézett le rám érdeklődve - csinálsz valamit az órán. 

- Angolon? - néztem én is rá, mire bólintott - Nem nagyon - vontam vállat. 

- Gondoltam - mondta kicsit bosszúsan majd lenyomta a kilincset - Jó reggelt diákok - ahol körbe a teremben, sok értetlen arcot talált de azért a többség köszönt neki. 

Mr. O'Realy felé fordulva angolul kezdett beszélni.

- Sajnálom hogy megzavarom az órát de egy percre ki tudna jönni kolléga. Beszélni szeretnék magával - darálta angolul, majd rám nézve vissza váltott magyarra - ül csak le - mondta végig simítva a vállamon. 

Majd mind a két pedagógus ki ment én ahelyett hogy a helyemre mentem volna inkább Andris és Robi padjánál álltam meg.

- Sziasztok srácok - pacsiztam le velük, majd egy cetlit lettem Robi elé. Mire értetlenül nézett rám. A lapot megfogva azonnal rá jött egy stratégiát rajzoltam le rá. Amivel a világot fogjuk megváltani, vagyis legyőzzük Andrist. 

- Én is had nézzem meg - viaskodott Andris Robit lökögetve. 

- Ne mutasd meg Andrisnak - mondtam figyelmen kívül hagyva az említettet majd a helyemre szaladtam.

Leülve oldalra néztem. És akkor történt, hogy először megláttam Anti-Kelemen Ádámot, Cortezt. Akiről már mindenki mesélt. Aki az Amerikai nagymenő, aki gazdag, jól néz ki és még jó arc is. Ahogy ránéztem... nem történt semmi. Nem nyűgözött le, nem változtatott meg semmit, nem volt nagy durranás. 

- Rebeka vagyok te meg gondolom Cortez - néztem rá mosolyogva.

- Örülök hogy megismerhetlek, Zsolti és Dave sokat mesélt rólad -gott vissza halványan.

- Remélem nem azt, hogy beledobtam Zsolti hajába egy sült krumpli darabot, amit nem találtunk meg - néztem már vigyorogva Zsoltira. 

- Nem. - nevette el magát Cortez - de azt mondták, hogy őrült vagy - mesélte. 

- Cortez - nézet fel az IPhone-jából Dave - neked mondta Ricsi, hogy Rebi és ő testvérek - kíváncsian nézett a döbbent Cortezre. 

- Nem. Nem mondta! - háborodott fel egy kicsit a srác.

És még mindig be bármi vita ki alakulhatott volna lépett a tanár. Én elő vettem a fekete noteszem de a rajzolásba már nem tudtam bele kezdeni mert a tanár fel szólított. 

- Rebeka asszony - nézett rám érdeklődve.

- Igen? - kérdeztem angolul mert tudtam a tanár csak angolul beszél. 

- Hogy érzi ma magát? - kérdezett vissza szintén angolul. 

- Egész jól köszönöm. És maga tanár úr? - néztem néztem a Mr-re. 

- Én is jól köszönöm a kérdést. Tudna nekem mesélni esetleg mit szeret csinálni szabad idejében? 

- Persze, hogyne. Szeretek rajzolni. Szerintem egy rajz többet mond mint ezer szó - magyaráztam lassan a tanár pedig érdeklődve nézett rám - élethű rajzokat szeretek készíteni. Olyan dolgok amik meg történtek. Mint egy-egy pillanatkép, ami rólam mesél - itt elgondolkodtam, más nem jutott eszembe.