Reb

2 év

Hűha...

Elképesztő, hogy már 2 év eltelt az első rész kikerülése óta. Nagyon sok minden történt azóta, de most nossztalgiázunk kicsit. 

November 16. 

Rémesen farasztó nap. Na jó nem teljesen de az eleje rémes volt. 

Vasárnap este későig videójátékoztunk Andrissal és Robival ezért alig aludtam és akkor is inkább forgolódtam. Reggel ennek meg is lett az eredménye. Hatalmas karikák a szemem alatt és nyűgösség. Nem tehetek róla, de a fáradság miatt teljesen kivoltam. 

Ezen az se segített, hogy a szalagavató körüli őrület után minden tanár bekeményíttet. Doga, felelés és rengeteg írás. Szünetekben ki se mozdultam a teremből, a zene játszómat nyomkodva punnyadtam a széken. Andris és Robi se volt jobb állapotban ők végig aludták a szüneteket, meg néhány órát is. 

Suli után rögtön indultam is volna, csakhogy a balhés négyes bevárt a suli elött. Amint le értem a lépcsőn Zsolti már oda is pattant mellém .

- Nem érdekel, hogy fáradt vagy. Jössz velünk mekizni - mondta tettetett komolysággal, és közben gumicukrot evett. 

És hát tényleg senkit nem érdekelt, hogy fáradt vagyok, mentünk a mekibe. Nagyon jól szórakoztunk, nevetgéltünk és hülyéskedtünk. 

Mikor kijöttünk a pláza belsejében lévő kajáldából összefutottunk Kingával. Furcsa volt őt egyedül látni, a fiúk egy köszönés után már mentek is volna tovább, de én úgy éreztem muszáj megállnom.

- Kinga! - kiáltottam utána.

- Mit akarsz Rebeka? - kérdezte úgy mintha épp valami nagyon sürgős dolga lenne és én csak feltartanám. 

- Hova mész? - érdeklődtem laza félmosollyal. 

- Vennem kell pár felsőt - vont vállat. A fiúk már elmentek így kettesben voltunk és Kinga már sokkal emberibben viselkedett. 

- Elkísérlek! - jelentem ki pontosan tudva, hogy tőle nem lehet csak úgy megkérdezni, hogy elkísérjem-e, Kinga mellett több határozottság kell.

- Rendben. De könyörgőm ne beszélj a srácról akibe bele vagy zúgva mert szétrobban a fejem. 

- Mi? - kérdezem nevetve. 

- Edina állandóan Cortezről nyavalyog - magyarázta meg a fejét rázva. 

- Túl sokat lógsz az A-sokkal - megállapítottam meg. 

Beértünk az üzletbe és egy köszönés után már a ruhák között kezdtünk nézelődni. 

- Annyira idegesítőek néha - nyafogta tőle nem megszokott módon és amint kimondta a mondatot beharapta a száját és egy pillanatra látszott az arcán, hogy legszívesebben visszaszívná. 

- Csak néha? - kérdeztem vissza vicceskedve és felemeltem egy tűzpiros hosszú ujjút - Ehhez mit szólsz? 

- Igen ez szép - vette ki a kezemből, hogy közelebbről is megnézze. 

- Megnyugodhatsz én nem fogok fiúkról áradozni. Főleg nem Cortezről. Nem is értem mit esznek rajta annyira - közöltem és tovább nézelődtem.

- Nekem se fér a fejembe mi ez a nagy Cortez imádat. Az is fárasztó amit Renáta leművel de amit Edina csinál az egyszerűen kibírhatatlan - mondta majd hozzátette - Csodálkozom, hogy te nem beszélsz soha Andrisról - gondolkodott el én pedig teljesen értetlenül álltam az előtt amit mondott.

- Miért beszélnék Andrisról? - kérdeztem döbbenten.

- Mert egymásba vagytok zúgva - tárta szét a karját, mintha a legegyértelműbb dolgot mondta volna. 

- Mivan!? Dehogy - hadonásztam a kezemmel aminek következtében kiesett a vállfa amit eddig a kezemben tartottam. 

- Kinek akarsz hazudni? - ráncolta össze a szemöldökét, én pedig gyorsan lehajoltam a felsőért és a vállfáért. 

- Nem hazudok senkinek - hadonásztam mire egy hitetlenkedő pillantást kaptam - Csak barátok vagyunk, komolyan még csak nem is az esetem.

- Akkor ki az eseted? - nézett rám felvont szemöldökkel. 

- Arnold - csúszott ki a számon teljesen váratlanul, még engem is meglepve. Miért mondtam ezt? Nem vagyok szerelmes Arnoldba egyszerűen csak muszáj volt mondanom egy nevet és ő jutott eszembe először. 

- Arnold? - lepődött meg Kinga. 

- Nem úgy volt, hogy ne beszéljünk fiúkról? - kérdeztem vissza. 

- De, de - mosolygott mindent tudóan - De azért erre még vissza térünk. 

Szerencsére nem ma tértünk vissza a témára. Ezután már csak ruhákról meg hasonlókról beszélgettünk de én fejben egészen máshol jártam. Végül Kinga négy én pedig egy új felsővel lettünk gazdagabbak. Amíg mellettem volt nagyon jókedvűen beszélgetünk, de amint egyedül maradtam a gondolataim ellepték az agyam. 

A végén csak egy kérdés maradt bennem. Miért kell mindenképp szerelmesnek lenned valakibe?

Nem gondolom, hogy gyakran jön majd új rész mert több projektem is fut de néha várható, hogy ide is kiteszek valamit. Viszont elkezdtem egy insta és egy tiktok profilt is amin ugyan nem ez a sztori lesz majd de minden ott lesz ami a munkásságommal kapcsolatos és több is. Az én történeteim és maga az írási folyamatról is sok minden (tapasztalatok, tanácsok, észrevételek hasonlók ), könyvajánlók és vélemények és mindenféle dolog ami csak eszembe jut. Poszt még nincs rajta de már elkezdtem gőzerővel dolgozni rajta úgyhogy hamarosan egyre több mindent teszek majd ki. Ha érdekel kérlek kövess be! 

https://www.tiktok.com/@_anisz17?is_from_webapp=1&sender_device=pc

https://www.instagram.com/anisz_ma