Egy Új Élet Veletek

12.fejezet

Csak néztünk egymás szemébe és vártam a válaszát. De a szeméről átvándorolt a tekintetem a kockahasára. Majd vissza a szemébe.

-Miért vagy ilyen?-kérdeztem mélyen a szemébe nézve.-Nem tudsz válaszolna vagy mi? Jaden! Kérlek!-mondtam aggódva.-Mivan veled?-kérdeztem ismét.

-Semmi! Csak....Kitty én......-nem tudta befejezni mert berontott Jayla.

-Gyertek már....-amikor meglátott engem és az egy szál alsógatyában álló Jadent elállt a szava.

-Jayla nem..-mondtam, majd odamentem hozzá.-Veled meg majd később megbészljük-mondtam Jadenre nézve.

-Mivan köztetek?-kérdezte az ajtón kilépve Jayla.

-Semmi!-mondtam.-Csak éppen kijött a fürdőből és kérdeztem tőle valamit-mondtam lehajtott fejjel.

-És mit?-kérdezte a lány.

-Semmi lényegeset-mondtam vállat vonva.

-Ami köztetek folyik beszélgetés az mind fontos!-mondta megfogva a vállam.

-Csak annyit kérdeztem, hogy miért volt flegma ma!-mondtam elhúzva a számat.

-És? Mit válaszolt?-kérdezte kíváncsi tekintettel Jayla.

-Nem tudom, mert mikor belekezdett volna te belerontottal-mondtam és ököllel beleütöttem a kezébe.

-Jólvan már, miattam nem vagytok még együtt, mert elrontom a pillanataitokat-mondta lehajtott fejjel, de amikor elnevettem magam ő is elkezdett nevetni.

-Nem miattad nem jövünk össze! Hanem azért mert egyikünk sem érez mást barátságon kívül- mondtam mosolyogva.

-Töröld le a vigyort az arcodról! Tudom, hogy egyszer összejöttök-mondta hallkan az utolsó mondtatát.

-Mi az?-kérdeztem értetlenül.

-Semmi, semmi!-mondta sunyi mosollyal.

-Aha persze! Na de mejünk, mert a többiek itt hagynak!-mondtam, majd belekaroltam a lánykezébe és húztam volna le az emeletről.

-Jaden! Ott hagytuk!-mondta a fejére csapva.-Visszamész szólni neki?-nézett rám bociszemekkel.

-Jólvan na! De szólj a többieknek, hogy várjanak-mondtam neki.

-Oksika!-mondta, majd leszaladt az emeletről.

Én visszamentem Jaden szobájához, de most kopogás helyett berontottam hozzá.

-Na?-kérdeztem.

-Mi na? És amúgy is tanulj meg kopogni-mondta utasító hangon.

-Először is, kösz nem. Másodszor meg már ezer éve rád várnak a többiek és gyere-mondtam, majd belekaroltam a fiú kezébe.

-2 perce mentél ki a szobámból!-mondta nevetve.

-De akkor is rád vártam-mondta arogánsan.

-Oké, oké! Az én hibám, persze!-mondta, majd síricsönd lett amíg le nem értünk.

-Oh bazd meg Jayla!-mondtam idegesen.

-Mivan?-kérdezte a fiú. A kezébe nyomtam egy cetlit.-Bazd meg Jayla!-kiáltott fel ő is.

,,

Szius Kittym! Itt hagytunk titeket, gyertek gyalog! Lassúak vagytok drágám! Ott tali!

                                       XO Jayla
 

"

-Hát ez hülye!-mondtam, majd leesett, mit mondhatott az a hülye.

-Ja! Ne is mond!-mondta megforgatva a szemét.