Ez a nap is elérkezett. Karácsony van!🥳
Ma reggel olyan gyorsan kipattantam az ágyból, hogy Javon csak úgy lesett.-Bezzeg suli időbe nem így kelsz fel!-mondta Javon háton fekve és csak mosolygott rám.
-Akkor neked nem lenne feladatod!-mondtam és odaültem mellé az ágyba és adtam neki egy csókot.
-Boldog Karácsonyt!-súgta az ajkamra.
-Boldog Karácsonyt!-mondtam én is neki majd adtam egy utolsó szájra puszit neki.-Gyere!-rángattam ki az ágyból.
-Várjál!-mondta Javon és nagy szenvedéssel, de kimászott az ágyból.
Felvettem a karácsonyi pizsamámat amit Jaylaval vettem még egy hete.
Lementünk Javonnal a konyhába, ahol mindenki ott volt már.
-És itt a mi kis párocskánk!-mondta Julie vigyorogva.
-Ne vigyorogj így!-mondtam nevetve.
-Boldog Karácsonyt!-kiáltotta el magát Jayla.
-Amúgy ez még csak Szenteste!-mondta Julie magyarul.
-Én sosem értettem ezt!-mondta Fruzsi is magyarul.
-Hagyjuk rájuk! Nem hinném, hogy megértenék! Nem olyan nagy keresztények mint te Julie!-mondtam és oldalba böktem a nővéremet.
-Muszáj volt! A nagyi elrángatott mindig templomba! De én legalább nem a pokolban végzem, mint ti pogányok!-mondta Julie, leginkább Ftuzsinak.
-Én hiszek Istenben, de abban nem, hogy 1 órán át szét ülöm a seggem és hallgatom a papot ahogy prédikál!-mondta Fruzsi.
-Egy órát kibírhatnál!-mondtam nevetve.
-Képzeld nem!-mondta a magáét Fruzsi.
-Ha ma még valaki azt mondja, hogy Bolldog Karácsonyt én sírok!-mondta Julie.
-Ünneprontó!-mondtam és hátba vágtam.
-Úgy is egész nap sütünk és főzünk, nem jön senki aki idegesíthetne!-mondta Fruzsi nyugtatva Juliet.
-Ohhh tényleg jó is, hogy mondod! Át kelk mennem még Watsonékhoz!-mondtam a homlokomra csapva.
-Egyáltalán becsomagoltad az ajándékainkat?-kérdezte Fruzsi.
-Ki mondta, hogy kapsz?-kérdeztem nevetve és odamentem a hűtőhöz és kivettem a tejet és csináltam magamnak egy adag müzlit.
-Amúgy hiányozni fog, hogy kitudjam beszélni az embereket anélkül, hogy bármit is sejtenének!-mondta Fruzsi szomorkodva.
-Hát azt meghiszem! Majd nyáron úgy is visszajössz, majd folytatod!-mondta Julie.
-Jut eszembe! Beszéltetek már velük arról, hogy hazajöttök pár hétre nyáron?-kérdezte Fruzsi tőlünk.
-Őszintén nem nagyon!-mondta Julie és rám nézett.
-Úgy gondoltuk, majd csak egy hónappal az indulásunk előtt szólunk, hogy addig ne is gondoljanak ilyenre, mert már idegesíti őket, hogy folyton utazgatunk!-mondtam Fruzsinak.
-Nem is Jesséket, inkább a fiújat és Jaylát!-mondta Julie elhúzva a száját.
-De inkább ne is beszéljünk ilyenről ma!-mondtam és elkezdtem enni a müzlit.
Miután megettem felmentem és összecsomagoltam a Watson család ajándékait és mentem át hozzájuk Jessel.
-Sziaaaa!-mondtam Rachelnek és a nyakába ugrottam.
ESTÁS LEYENDO
Egy Új Élet Veletek
RomanceA nevem Kitti Simon. 14 éves vagyok. Anyámat Skynak hívják, vele nem vagyok túl jó kapcsolatba, de ez nem is érdekel. Ausztráliából jött Amerikába. Apukámmal itt New Yorkban találkozott, aki Magyarországból származik. 7 éve halt meg apa. Azóta Sky-j...