Véletlen? [Bang Chan FF]

-20-

A taxi leparkolt a megadott címen én pedig kiszálltam. Nem tudom, hogy fog dönteni Chan hiszen a kapcsolatnak nem nevezhető viszonyunk nem annyira erős, hogy ezért feláldozza szinte a karrierjét. Igen lehet most kissé durván fogalmaztam, de ha én bekerülnék nyilvánosan az életébe akkor kitudja milyen utálatot vagy egyáltalán mit váltana ki a rajongókból. Szeretem ez nem kérdés és jelenleg jobban féltem őt a Stay véleményétől, mint bármi mástól.

Beérve a lakásomba mely most üresen kongott nem úgy, mint tegnap este mikor nyüzsgés telítette be. Körbe nézve furcsa volt a helyzet. Nagyon meglehetett szokni a fiúk zaját lehet másnak idegesítő lenne egy idő után, de nekem hiányzik. Sóhajtva egyet törődtem bele, hogy kéne egy kicsit összepakolnom azzal legalább nem a jelenlegi helyzeten kattogok, amin nem tudok javítani. Levettem kabátom és cipőm majd elindultam összeszedni a házat.

*Time skip*

Lassan egy hát is eltelt mióta a cikk kijött és nagyon vegyesek a vélemények valaki konkrétan a pokolba kíván, hogy én miért rontom Chan körül a levegőt valaki pedig örül, hogy talált magának egy lányt. Annak is szót adtak, hogy egy lány járkál a fiúkhoz na az nagyon fellendült, hogy minek nekik talán egy k@rva az, aki járkál hozzájuk. Nagyon nem nyugodtak le a kedélyek és több hírvivő portál is írt rólunk. Egy idő után inkább nem is néztem a híreket csak néha kaptam információkat barátnőimtől, akik jelenleg is nálam tartózkodtak és tudnak az egészről. Persze támogattak, de tudták ennek nem lesz jó vége.

- Nincs amúgy tipped ki adhatta az információkat a sajtónak? – kérdezte Chayoun.

- Passz, ha nagyon rá akarnám sózni valakire akkor Yuyunt mondanám Chan exét de azért szerintem eddig nem menne el. Max most jót szórakozik, hogy mi szenvedünk. – válaszoltam szomorúan.

- Szerintem ő volt. – jelentette ki magabiztosan Mijin.

- Ezt honnan veszed? – vontam fel szemöldököm.

- Aki exé vált egy híres pasinál az tuti kattos lesz szép lassan vagy egyből. – mondta kis monológját.

- Van benne valami. – bólintott Chayoun.

- Nincs bizonyíték rá szóval nem gyanúsíthatjuk csak úgy. – mondtam szerintem a releváns tényt.

- Majd én keresek! Chayoun úgy is ráérsz mindig szóval segít nekem te pedig óvakodj a hírektől és lazulj próbálj kikapcsolni. – pattant fel Mijin és felrántotta magával Chayount is.

- Na arra kíváncsi vagyok. – mosolyodtam el.

- Erre én is. – sóhajtott Chayoun, amit én egy nevetéssel díjaztam.

- Na mi akkor megyünk is sziaaaa! – pattogott kis az ajtómon Mijin utána pedig Chayoun egy 'ments meg' eltátogása közben. Csak mosolyogva integettem utánuk majd miután becsukódott az ajtó hátra döntve fejem kifújtam egy adag levegőt. Chanról még mindig semmi. Abban a pillanatban megcsörrent a telefonom, amin egy idegen szám állt. Nem szoktam ezeket felvenni, de most az egyszer felveszem. Miért? Nem tudom csak megérzésem támogatott benne, hogy ez most fontos lehet.

- Haló Nami Kim telefonja. – kicsit összezavarodtam mit is mondjak.

- Nami! Akkor jó számot kaptam! – hallottam meg a fiúk menedzserét a túloldalon.

- Baj van? – kérdeztem.

- Ha nálad van Chan akkor nincs baj. – válaszolta és érezhető volt hangjában, hogy nagyon szeretné, hogy igennel válaszoljak.

- Nincs, miért? – kérdeztem félénken.

- Basszus már Chris! – mérgelődött.

- Nincs meg Chan vagy mi az? – kérdezősködtem.