Blake Hansen

52. Téged nem indít be?

A feneke alá nyúlva kaptam fel és ültettem egy íróasztalra ami a közelben volt. Ajkaink el se váltak egymástól.
Finoman a combjába markolva rántottam közelebb magamhoz így a szoknyája felcsúszott a fenekén.
-Ahhh... Blake!
-Istenem, de imádom a hangod!-hajoltam a nyakához.
-Mhhh kérlek! Kérlek Blake!-csúsztak a kezei az övemhez.
-Elsőnek had kóstoljalak meg, mert az ami az ujjaimon volt nem elég. Többet akarok!
-Aaahhh...-dőlt a falnak ahogy a teste megfeszült. Kezei lassan a tangája széléhez csúsztak ahogy próbált kibújni belőle.
-Segítsek?-hajoltam a lábai közé, de ahogy a kezeit néztem remegtek.
-El... el fogok élvezni Blake!-nyelt egy nagyot.
-Csak a farkam köré édes.-húztam le lassan a falatnyi ruhadarabot, de még a bokájáig se ért le én egyből falni kezdtem mire felsikított.
-Ahhh Blake! Csináld!-túrt a hajamba és nyomott lejjebb.
-Mhhhh...-combjait megmarkolva az asztal széléhez rántottam így ő hanyatt dőlt a fa asztalon. Nyelvem gyorsan mozgott ez pedig borzasztóan tetszett neki, mert a csípőjénél fogva le kellett szorítsam, annyira mocorgott.
-Ahhh... -nyögött fel újra így a szemeim felvillantak rá. Egy vigyor kíséretében kacsintottam egyet majd mélyen belenyaltam forró puncijába.-Blake!-feszült ívbe a háta.
-Mondjad?
-Gyere... gyere fel mert...ahhh bazdki kérlek!-reszketett az asztalon így felé hajoltam.
-Mire kérsz?! Mond ki! Halljam!
-Dugj meg!-nyögte az ajkaimra.
-A farkamat kéred?
-Igen! -suttogta halkan.
-Nem hallom!-mosolyodtam el ahogy végigmértem reszkető alakját.
-Igen!-nyögött fel hangosan.
-Okos kislány.-zipzáraztam szét a nadrágom, majd minden jelzés nélkül tövig toltam magam benne.
-Ahhh...-feszült meg ismét a teste ahogy a vállamba markolt.
-Így akartad?-mosolyodtam el ahogy csodás alakját figyeltem.
-Mozogj! Kérlek! Gyerünk Blake!
-Kérésed számomra parancs.-vigyorodtam el ravaszul és lassan mozogni kezdtem benne. Nem akartam durva lenni, mint múltkor.
-Gyorsabban! Keményen baby!-mélyesztette a körmeit a vállamba.
-Mhhh.. szívem! Tudod hogy nem akarom hogy fájjon!
-Csináld!-ordította el magát mire gyorsítottam.
A szomszéd szobából tompán hallottam a csaj sikongatását így a fejem ingatva inkább arra figyeltem ahogy Nat nyögdécsel alattam.
-Szép vagy!-simítottam el egy tincset az arcából mire a kezem után kapott.
-Gyorsíts! -nézett fel a szemeimbe.
-Gumit kell húzzak édes.
-Csináld már!-sürgetett türelmetlenül, így kirántva magam gyorsan felhúztam a farkamra az óvszert. Fél szemmel figyeltem Natashát ahogy reszket így vissz hajolva a lábai közé gyengéden csókolgattam lüktető punciját.-Dugj meg!
-Most rossz kislány vagy!-emelkedtem felé ismét.
-Te pedig rossz fiú! Kiegészítjük egymást, úgyhogy gyerünk!
-Akkor legyél hangosabb a szomszédnál!-intettem a fejemmel , majd ismét tövig toltam magam.
-Őket hallgatod?-kapaszkodott meg a karomban erősen miközben gyorsan mozogtam benne.
-Téged nem indít be?-hajoltam felé.
-Mhh Blake!-döntötte hátra a fejét.
-Hallgasd és élvezz.
-Ahhhh... gy..gyorsíts!-kapaszkodott egyik kezével a nyakamba míg a másik az asztal szélét markolta. Nyakát és a mellkasát csókolgatva mozogtam benne folyamatosan cseppet se lassítva.
-Mhhh édes!
-Blake!-nyögött fel így a felhúzva az asztalról a széléhez ültettem.
-Kapaszkodj!-húztam a lábait a csípőm köré . Minden lökés tövig hatolt benne. Az én légzésem is nehezedett ahogy egyre jobban közeledett az a pillanat hogy elélvezzek.
-Ahhh!-a hangja csak megbolondított még jobban.
-Nyögj még!
-Blake!
-Nyögj! Kérlek!
-Aahhhh!-sikított fel miközben a körmeit a vállamba mélyesztette.
-Élvezz el! -mordultam fel ahogy gyorsítottam a tempón.
-Blake!
-Élvezz a farkam köré! Gyerünk baby!-szorítottam közelebb magamhoz. Ahogy a szemeit figyeltem elhomályosodott a tekintete. Közel járt ő is ahogy én.
-Ahh..
-Mhhh...-döntöttem a homlokának az enyém. Ajkai elváltak ahogy kapkodta a levegőt. A tempón lassítottam de a lökések erején nem. Csípőjét szorítva húztam közel magamhoz mire a teste remegni kezdett.-Ezaz! Élvezz! Ahhh baby!
-Aahhh Blake!-szorított ő is közel magához. Az én testem is remegni kezdett ahogy elöntött a mámor.
-Ahhhh kicsim!-bújtam közelebb a nyakához.-Szeretlek!-puszilgattam finoman a bőrét.
-Szeretlek Blake!-kapkodta a levegőt hangosan, de hallottam a hangján hogy mosolyog.
Lepillantva az ölünkbe a combját megsimítva figyeltem magunkat. Vékony ujjait a hasamon végig húzva simogatott amitől elmosolyodtam.
-Folysz baby az asztalra.-simítottam meg forró punciját amiben még lüktetett a farkam.
-Csodálkozol?-dőlt a vállamnak.
-Szeretlek!-ismételtem újra ahogy a szemeit néztem. Arcomra simítva a kezét cirógatta a bőröm.
-Szeretlek.-mosolyodott el mire megmozdítottam a csípőm.-Ahhh.. -harapta meg alsó ajkát.
-Jó kislány.-puszilgattam finoman a vállát.
-Jó fiú!-túrt a hajamba ahogy körém fonta a karjait. Lassan kicsúszva belőle rendbe szedtem magam amit ő végig figyelemmel kísért.
-Segítsek?-sandítottam fel rá miközben a nadrágom gomboltam össze.
-Szeretnél?-mosolyodott el huncutul.
-Szeretnék.-vigyorodtam el ahogy közelebb lépkedtem hozzá, majd az apró csipkés anyagot lassan elkezdtem felfele húzni mire megállt a kezem. Nat szemei az enyémekbe villantak.-De lehet hogy megtartanám.
-Ellopod a bugyim?
-Ha nem alszol velem akkor érezni szeretnélek.-simítottam meg a combját.-Ha kell veszek neked ezer bugyit csak ezt had tartsam meg.
-Rosszfiú.- vigyorodott el, majd a kezeim lejjebb tolva kilépett a tangából. -De akkor vigyél haza mert így anyádék előtt elég kellemetlen lenni.
-Hazaviszlek.-mosolyodtam el miközben a falatnyi anyagot a kezemben tartottam.
-Nem teszed el?-igazgatta az ingem.
-De. De csak.. elmerengtem.-sütöttem le a szemeim ahogy a zakóm belső zsebébe tettem a bugyiját.
-Micsodád?
-Azon, hogy... hogy veled aludhatok-e ma?-néztem fel rá.
-A bugyim nem elég? Én kellek?-kuncogott halkan.
-Persze hogy te kellesz. Ez csak.. ez csak akkor ha nem engednéd meg hogy veled aludjak.
-Mit csinálsz egy női bugyival?-hajolt közelebb hozzám.
-Szeretnéd tudni mi fog történni vele?-haraptam meg az alsó ajkam ahogy elvigyorodtam.
-Félek belegondolni, de szeretném tudni.-nézte a szemeim kíváncsian.
-Mhhh... rossz kislány.-bújtam a nyakához amit gyengéden megharaptam. -De az fog vele történni ha nem vagy velem, hogy miközben kiverem ez a falatnyi bugyi végig a farkamon lesz és ebbe szeretnék elélvezni. Legalább ha távol vagy is érezlek.
-Ahhh Blake!-markolta meg a karom , majd a kezem elkapva a lábai közé vezette.-Érzed mit művelsz velem?
-Mhhh... és te érzed mit teszel velem?-húztam apró kezét az ölembe.-Markolj rá baby!
-Ahhh bazdki! Dugj meg újra!-rántott magához.
-Telhetetlen.-mosolyodtam el majd az ajkaink egyre vadabb táncba kezdtek.
-Nem lehet megunni téged.-hadarta két csók közt.
-De igen. -nyeltem egy nagyot ahogy az exem arca bevillant, mire Nat ledermedt.
-Nem! Nem Blake!-rántott magához. Szemeit figyelve könyörgött hogy ne gondoljak másra. Én próbáltam is, de elkeserített a tény, hogy nem voltam jó. Lehet Natasha is csak szexet akar? Mert én nem csak azt!
Boldogságot akarok amit csak ő tud megadni.