Függő vagyok, már hosszú évek óta. Emlékszem, mikor még régebben gondoltam egyet, felszöktem az egyik hajóra, majd megindultam a messzeségbe. Mázli volt, hogy nem vettek észre, és így eljuthattam ide, aztán rájöttem, mi a mániám.
Pálmafák, homok, türkizkék víz, egyszerűen, mintha valami mesébe kerültem volna. Sütött a nap, mindenütt hegyek, természetes kőkapuk voltak. Sosem jártam még itt, mégis úgy éreztem, hogy megtaláltam az otthonom. Semmi olyat nem láttam, ami nem tetszett volna, még a meleget és a kalózokkal való csatározást is megszerettem.
Aztán hamar ráeszméltem, hogy itt nem csak ezek a nagy külsőségek vannak, hanem a vízben színes korallok, kagylók és halak élnek, így kezdődött meg az első kedvencem, a gyűjtögetés. Bármit összeszedtem, amit hasznosnak találtam, majd felpakoltam a saját kis halászhajómra. Jó buli volt, mellette pedig még pénzt is kaptam néhány cuccomért.
Ez így ment egy ideig, míg valamikor találtam egy térképet. Igen, egy olyat, amikről a mesékben beszélnek, és kincshez vezet! Azt hittem valami szánalmas poén, csak kiderült, hogy rohadtul nem az. Barni barátom és egyben pasim, vagy ahogy néha én nevezem, rabszolgám, nem akart átverni.
Együtt megtaláltuk a kincset, ami odáig vezetett, hogy most már ennek is a megszállotjai lettünk. Azóta járjuk a tengereket, kikötővárosokat, mindenféle helyet, hátha találhatunk valami menőt, akár eladásra, akár csak a saját kis gyűjteményünkbe. Anyu még kicsiként azt mondta, csalódni fogok, ha felcsapok tengerésznek. Na, most ki beszél? Boldog vagyok, baszki, jó... meg némileg függő is.
YOU ARE READING
Írásgyakorlataim
FantasyFőleg fantasy jellegű írásgyakorlatokhoz készített írások, amivel írópalántából terebélyes lombú fa lesz belőlem leírásokon, karaktereken, ezernyi történeten keresztül. Így, akit érdekel, mivel öntözöm a tudás hajtásait, itt fellelheti egy részüket.
