• ᴍᴇᴇᴛ ᴍᴇ ɪɴ ᴛʜᴇ ᴘᴀʟᴇ ᴍᴏᴏɴʟɪɢʜᴛ • ʀ.ᴀ.ʙ

Huszonkilencedik rész

A hét gyorsan eltelt, mindenkit lefoglalt a sok házi dolgozat, és a közelgő kviddics meccsek így nem is volt csoda, hogy mire Cressida kettőt pislogott már a Hollóhát lelátóján ücsörgött és a meccset figyelte. Az időjárás nem kedvezett sem a nézőknek sem pedig a játékosoknak. November közepén járva az időjárás átcsapott a kellemes őszi időjárásból a csontig hatoló hideggel ötvözött, borús időbe. A szél erősen fújt, a pályán erős köd ült, a felhők mint egy óriási szürke gyapjúmasszába olvadva fedték el a napot. A lány arcának jobb oldalán egy piros, míg bal oldalán egy zöld csík díszelgett. Nyakában James piros sálja lógott, két kezében pedig egy-egy apró griffendéles illetve mardekáros zászlót lobogtatott. Mivel ez volt az év első meccse és szokás szerint a Griffendél és a Mardekár szállt szembe egymással nem is volt kérdés, hogy Cressa mindkettő csapatnak szurkolni fog. Habár eleinte vonakodott attól, hogy a kígyókat is támogassa, Dorcas miatt mégis bevállalta a zöld arcfestéket is. Ugyan a körülötte ülők nem igazán értékelték az ő álláspontját, az némiképp megnyugtatta, hogy a mellette ülő Pandora szintén mindkét csapatnak drukkolt. Lestrange óriási csúcsos - oroszlánt ábrázoló - kalappal a fején ült a barátnője mellett, arcát csakúgy mint Dawsey-ét, kétféle szín díszítette.

– Nem lehet, hogy mindkét csapatnak szurkoltok – rázta a fejét egy másodikos, mérgesen nézve a két lányra. – Valamelyikőjük győzelmének biztos jobban örülnétek – akadékoskodott tovább.
– Mindkét csapatban vannak barátaink – vont vállat Cressida tovább összpontosítva a játékra.
A meccs mindössze 20 perce zajlott, de a mardekár már 30 ponttal vezetett.
Dawsey nem tudta elhinni amit látott, a csapat összes tagja elemében volt. Főleg Regulus. Habár Cressa tisztában volt vele, hogy az ifjabbik Black az elmúlt pár hónapban keményebben edzett mint valaha, mégse számított arra, hogy ennyire meggyűlik majd vele a baja az ellenfélnek.
– És a Griffendél ismét labdát szerez. Marlene átadja a labdát Siriusnak, aki szélsebesen repül a karika felé. Íjj ez közel volt, Blacket kis híján elütötte egy gurkó – kommentálta az eseményeket Remus a kommentátor fülkéből. – James az ég áldjon meg ne Lilynek udvarolj hanem kapd el a cikeszt!!! – förmedt rá a barátjára aki éppen egy hátraszaltót csinált a seprűjével.

Cressida nevetve nézte ahogy Potter elzúg a feje mellett az arany cikesz után iramodva, nem sokkal mögötte pedig Regulus is feltűnt.
– Dorcasnak igaza volt, Regulus sokkal ügyesebb mint tavaly volt – súgta oda Pandorának, aki csak egyetértően bólogatott.
– Egész nyáron gyakorolt, Barty legalábbis ezt mesélte.
– Valakinek nagyon sok ideje volt – morogta Cressa figyelve ahogy a labda egyik csapattól a másikhoz kerül.
– Hát igen aki nem pasizással tölti a nyarát – bökte oldalba barátnőjét.
– Te meg se szólalj, te és Xenophilius egész nyáron egymás-
– GÓÓÓÓL! – kiáltott fel Lupin megzavarva a párbeszédet. – Edwin pontot szerez a Griffendélnek. Így 80:60 az állás.
Cressida és Pandora hangos üdvrivalgásban törtek ki, boldogan lobogtatva a zászlójukat. Edwin büszkén repült a Hollóhát lelátójához, majd Cressidára kacsintott, mire a lány csak elpirulva intett neki.

– GURKÓ!! – ordította Remus a mikrofonba, mire White feljebb rántotta a seprűt így kitérve a mérges labda elől.
Cressida elkerekedett szemekkel nézte az egyre csak felé siető tárgyat, majd inkább lehunyta a szemét és felkészült a legrosszabbra. Ami nem érkezett el.
– Ez nem sokon múlott! Mégs szerencse, hogy Arthur a közelben volt. Kupor tekintettel lehetne a nézők létezésére is! – morogta Remus, mire Barty csak ártatlanul felemelte két kezét.
 A griffendéles terelő a fejét rázva repült el a Hollóhát lelátójától , folyamatosan a gurkón tartva a szemét.
Dawsey megkönnyebbülten fújta ki a levegőt Pandorával szinkronban. A két lány egymásra nézett, majd mintha mi sem történt volna folytatták a beszélgetést.
– Egyébként igenis sokat gyakoroltam a nyáron. Jameséknél nem egyszer mentünk ki gyakorlatozni. Amúgy is Edwint mindössze egyszer láttam a nyáron, inkább levelezve beszéltünk amiket este küldött szóval nem terelte el a figyelmemet a többi fontos dologról – fonta keresztbe a kezét sértetten.