Akira meg én elmentünk Rin faházához. Ott volt még Saeko is, de ő nem zavart. Meg hát azt hiszem kedvel is engem. Egyszer Rin említette, hogy a kis barna biztosan szerelmes belém. De hát akkor még nem kerestem komoly kapcsolatot mikor mondta. Bár akkor sem viszonoztam volna. Mármint, Saeko nagyon csinos lány, kedves és okos, de.... nem az én ízlésem. Azért annyira mégsem szép.
Rin megölelt mikor meglátott és egyből be is tessékelt minket. Köszöntünk a bent lévő lánynak és azonnal a fürdőbe is mentünk. Elővettem a szőkítőt és barátnőm képébe nyomtam.
- Miya.... - sóhajtott - Bajos vagy.
- De szeretsz. - vigyorogtam - Kérlek, Rin! Be kell festened. Szexibb akarok lenni!
Megforgatta a szemeit, aztán Akirára nézett, aki csak egy kínos mosolyt erőltetett magára miközben hátra túrta vörös haját. Az előttem lévő lány ejtett egy félmosolyt és biccentett.
- Benne vagyok, ha Akira eljön velem randizni.
Mind a ketten nagy szemekkel néztünk a lányra, aki most fonta karba a kezeit. Határozott volt és bátran ki is jelentette a szándékait, e miatt pedig mosolyom hatalmas lett. Én támogatom, eddig is shippeltem őket. Jöjjenek össze, nagyon helyes.
Testvéremre néztem, aki nagyon gondolkozott. Mintha mérlegelt volna mindent. Aztán csak felnézett ránk és bólintott. Ezek után Rin hozott be egy széket és leültetett rá. Én meg hagytam, hogy tegye a dolgát.
Beszélgettünk, mindig sokat dumálunk, bár főleg azért, mert nem szeretem a csendet ugye. Ezek mellett.... ők ketten is sokat beszéltek, amit természetesen meghallgattam. Miért? Nem tudom. Mert csak. Boldog vagyok mikor a barátaimnak jó a kedve és felszabadult lehetek mellettük.
Mikor megvoltunk, akkor a tükörben néztem magamat szokásosan. Jelenleg egyedül vagyok a fürdőben és így teljes csendben csodálhatom Rin munkáját. Hibátlan lett, sokkal jobban nézek ki szőke hajjal. Ezt hamarabb kellett volna csinálni. Bár mintha valami mégsem lenne rendben ezzel az egésszel....
Tincseimet rendezgetve elgondolkodtam. Ominak vajon tetszeni fog? Így hamarabb összejövünk újra? Újra az övé akarok lenni. Azt akarom, hogy mindenki tudja, hogy hozzám tartozik és hogy megint együtt vagyunk. Szeretném, ha szeretne. Igazából, teljes szívéből. Azt szeretném, ha mindenét nekem adná és senki mással nem foglalkozna. Szeretem őt. Jóvá akarom tenni a hibáimat.
- Atsu! Elkéstünk.
Akira hangja riasztott vissza a valóságba. Baj, mert nem vagyok még készen. Át kell öltöznöm, így nem mehetek sehova. Főleg nem a városba a fesztiválra.
**
Lehet kicsit elhúzódott minden. Kiderült - Saeko kisegített minket -, hogy nem elég a szőkítő a hajamra, mert az túl világos lenne. Szóval egész görögöt bejártuk hamvasítóért. Igen. Mert én nem beszélek görögül, Akira is csak makog, szóval Rin segített nekünk, szintén csak akkor, ha Akira elmegy vele randizni. Micsoda nőszemély. De legalább segített és a hajamat is megcsinálta újra. Meg normálisan vissza is vágta géppel. Azt hiszem sosem voltam még dögösebb!
Nos, mivel késtünk, így rohannunk kellett. Hamar kiszúrtuk Kiyoomit, elvégre a tömegtől kicsit messzebb állt meg és.... keres valakit? Ah, biztos engem! Bár nekem nem kellett kiabálnom, mert Akira megtette helyettem. Amint odaértünk végignézett rajtunk, de hozzám lépett elsőnek és.... Hát iszonyat édesen reagált rá! Megzabálom az édes szerelmemet.
- Hát.... Te meg hogy nézel ki? A hajad.... Atsumu, én nem gondoltam, hogy tényleg megcsinálod.... - motyogta ámulva és tincseim közé túrt
YOU ARE READING
𝙾𝚞𝚛 𝚂𝚎𝚌𝚘𝚗𝚍 𝙲𝚑𝚊𝚗𝚌𝚎 [𝚂𝚊𝚔𝚞𝙰𝚝𝚜𝚞] - 𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃
FanfictionFIGYELEM, EZ A MÁSODIK KÖTET! Ahhoz, hogy értsd mi történik nem feltétlen szükséges az első kötet, viszont csak azzal lesz teljes a történet. Sakusa és Miya. És a családjaik, a jövőjük, barátaik.... Gyerekeik? Talán. Lesz itt minden, nyugodtan less...