We are different. [Hyunlix]

12.

Másnap kilenckor keltem de persze Hyunjin már elment suliba.Az ágyam melletti asztalon ismét egy kis üzenetet találtam mint tegnap reggel is.

Jó reggelt Felix kettő körül érek vissza.Addig pihenj és aludj.Ne kelj fel és ne menj ki.Csináltam reggelit az asztalon egyél majd.

-Hyunjin.

Elmosolyodtam az üzenetet olvasva és eszembe jutott valami amin jobban elmosolyodtam.De mindegy...
Megreggeliztem és mivel már jobban vagyok takarítottam egy kicsit.Elindítottam egy mosást elmosogattam meg ilyenek.Utána pedig elmetem egyet sétálni.Igen tudom hogy Hyunjin azt írta a lapra hogy ne menjek ki de nem tudok bent maradni tovább.Meg jót fog tenni a friss levegő.

Az időt nem is figyeltem csak sétálgattam és élveztem az őszi tájat.Ahogy a levelek a lábam alatt reccsennek a kopasz fákat és az embereket.

Mikor már vissza akartam indulni a koliba megláttam Hyunjinékat.Bangchan,Seungmin,Minho mellette Jisung és Hyunjin.
Persze észre vettek.

-Te meg miért vagy itt?-vonta össze szemöldőkét Hyunjin és felém jöttek.

-Én csak-

-Azt mondtam pihenned kell.-vágott szavamba.

-Hé Hyunjin nyugi csak kijött biztos levegőzni.-mondta Minho
Chanra néztem aki kicsit éretlenül nézett rám.

-Inkább menjünk be kezdd hideg lenni.-mondta Seungmin és bementünk.

-Erről majd még beszélünk.-mondta nekem Hyunjin mert mi kicsit lemaradtunk de ekkor előrébb mentem Chanhoz és Seungminhez mintha meg sem hallottam volna.

Mikor be értünk mindenki ment a saját szobájába.Benyitottam és leültem az ágyamra.

-Szóval?Nem megmondtam hogy ne menj ki?Mivan ha most visszaesel és rosszebbul leszel.-akadt ki Hyunjin

-Semmi bajom már alig vagyok beteg és csak kimentem sétálni ennyi.-mondtam neki nyugodtan

-De akkor is.Legalább írhattál volna.Nem akarom hogy rosszabbul légy.-halkult el a hangja

-Jólvan na.Majd máskor szólok előre....anyuci.-mondtama végét halkan és kuncogva.Lehet hogy ha egy évvel ezelőtt szidott volna le némán félve hallgattam volna.De már nem.Már kicsit elhiszem neki hogy ki akarja javítani a hibáját.Meg tényleg úgy viselkedik most mintha az anyám lenne.

-Hogy mondtad?-mosolyodott el féloldalasan.-Ha máris becézni akarsz akkor inkább daddynek hívj.-mosolygott rám pimaszul.Nekem erre pirosabb lett a fejem.

-N-nem úgy értettem.-néztem a padlóra

-Már késő.-jött közelebb és kezével állam alá nyúlt és felemelte azt.Közel hajolt arcomhoz.

Hyunjin szemszöge:

Igaz pár napja még azt mondtam túl sok lenne még neki egy randi.De...szeretem húzni az agyát.Elpirult.Imádom hogy ennyivel is zavarva tudom hozni.Mélyen szemébe néztem.

-Ugye tudod hogy ilyenkor meg kellene büntetnem mint....-olyan szép.A szeplői most rózsaszín árnyalatban tüntökölnek.Pár percig csak néztem majd kezeim combjára tettem és simogatni kezdtem.Meglepetésemre nem ellenkezett.Nyakára hajoltam és elkezdtem puszilgatni a puha fehér bőrét a kezemmel pedig combjait simogattam  amik egyre fejjebb csúsztattam.Ekkor el akart tólni magától de nem bírt,még párszor próbálkozott majd egy sóhaj hagyta el a száját amin elmosolyodtam.

-Hagyj békén.-próbált eltolni sikertelenül.

-Eszemben sincs.

Majd egyre több sóhaj.Mikor már kezem ott simogatta pár percig folytattam amit sóhajokkal viszonzott.Majd megálltam.Nem akarok vele semmit sem tenni.Vagyis még nem most,majd egyszer.De az nem most lesz.Még nem áll készen,és nem így akarom.
Piros arccal nézett rám amin elmosolyodtam.Majd felálltam és egy törölközővel a vállamon bementem a fürdőbe.