We are different. [Hyunlix]

47.

Felix szemszöge:

-Biztos jól van?-kérdezte az orvos már sokadjára.

-Igen,biztos.-mosolyogtam rá.

-Rendben.Akkor jó éjt.-ment el én pedig nagyot sóhajtva csuktam le a szemeim.

Tudtam,éreztem hogy Jaehoon nem mond igazat.Nem lehetett hogy igazat mondjon.Még mimdig rengeteg kérdésem van Hyunjinhoz,és a többiekhez is,de idővel remélem minden kérdésemre választ kapok.

Reggel a beszűrődő nap fényére ébredtem,és álmosan nyitottam ki a szemeim.Még mindig fájtak a sebeim,de már fel tudtam kelni az ágyból.Jól esett ennyi idő után újra járni.Az ablakhoz sétáltam és meglepődve néztem hogy nem Soul nyüzsgő utcáit látom,hanem egy békésebb,csendesebb részét a városnak.Alig jártak autók,gyalogosok pedig egyáltalán nem.

Ekkor kinyílt az ajtó,és Seungmin,Jisung és Jeongin jött be rajta.

-Sziasztok.-mosolyogtam rájuk.

-Szia Lix.-öleltek meg mind óvatosan.

-Hogy érzed magad?-kérdezte Jisung.

-Már jobban egy kicsit,de még mindig fájnak a sebeim.És ti?

-Nekünk is.

-Gyertek reggelizzünk együtt.-mondta Jeongin majd meg is reggeliztünk,és meglepően finom volt a kaja,nem az a tipikus kórházi kaja.

Miután reggeliztünk visszamentünk a szobámba és Chan,Changbin és Minho is jött velünk.Beszélgettünk,majd valaki kopogott az ajtón.Odamentem és kinyitottam.

-Szia Lixie.-mosolygott rám halványan Hyunjin.

-Szia.-mosolyogtam rá majd beengedtem.

Mindenki csúnyán nézett rá,kivéve engem és nem értették miért van itt,vagy miért vagyok vele ilyen kedves.

-Te miért vagy itt?-kérdezte Minho.

-Már tegnap átjött és elmondta az igazságot.-válaszoltam helyette.

-Elmondtad neki?-lepődött meg Chan.

-És...mit gondolsz most Felix?-kérdezte Jisung.

-Nem utálom Hyunjint csak...nem értek még mindent.-válaszoltam félénken.-De akkor ti is tudjátok?-néztem Jisungra,Jeonginra és Seungminre.

-Igen,már vagy egy hete elmondták Chanék.-mondta Seungmin.

-Egyébként...hol vagyunk most?-néztem Hyunjinra.

-Igen,egy kórházban sokkal többen vannak mint itt,és a kaja is rosszabb.-mondta Jeongin.

-Mivel egy szervezet tagjai vagyunk,és nem akartuk hogy bárki megtudja mi történt,mert ha megtudnák nem csak Jaehoon de még mi is bajba kerülnénk,így a bázisunkra hoztunk titeket.Van egy kisebb kórház része,és ide hoztunk.Ezért nincs sok ember,és jó a kaja.-magyarázta Hyunjin.

-Egy bázis?-kérdeztük egyszerre.

-Igen.

-Talán...megnézhessük a többi részét is?-kérdezte Seungmin.

-Majd később megmutatunk mindent.-válaszolt Minho.

-Igen,de most Seungmin,eljönnél velem?-kérdezte Chan.

-Igen,te is Jeongin.

-Jisung,te is.-van egy olyan érzésem hogy kettesben akarnak hagyni minket Hyunjinnal,de nem bánom.

-Persze.-mondtak egyszerre majd kimentek a szobából.

-Még mindig nem hiszed el hogy nem utállak?-mentem közelebb Hyunjinhoz.