We are different. [Hyunlix]

10.

Reggel mikor kinyitottam szemeim Hyunjin még aludt.Felöltöztem és elkeudtem reggelit csinálni magamban,és Hyunjinnak is.Hiszen ő is szokott nekem és tegnap is segített.Viszonozni akarom ha csak ennyit tudok tenni,akkor is.

Miután végeztem elgondolkodtam hogy tegyek-e fel alapozót.Tegnap Hyunjin azt mondta szépek.Valahogy mostanában a szokottabbnál is furcsább.De nem bánom,sőt élvezem is.Sokkal odafigyelőbb lett de még mindeg érdekel mi ennek az oka.Csak ne legyen megint olyan mint tavaly,azt nagyon nem szeretném.

Tetszik a viselkedése,és azt akarom hogy ilyen legyen mindig.Kedves,gondoskodó...

Gondolataimból akkor eszméltem fel mikor észrevettem hogy őt nézem.Pár fekete tincs az arcába lógott.Sima bőrére pedig rásütött a nap.Szép látvány.

Az órára néztem ami azt mutatta hogy 15 perc múlva el kellene indulnunk.Lassan Hyunjin mellé mentem és kicsit még bámultam a szép látványt.Majd lassan egy tincset füle mögé tűztem.
-Hyunjin ébredj,suliba kell menni.-mondtam neki halkan de csak jobban a paplan alá bújt.
-Muszáj?-nyöszörögte
-Igen muszáj.-mondtam.-Csináltam reggelit is szóval kelj mialőtt kihüll.Vagy nem marad neked.-suttogtam fülébe a végét elkuncogva mire elmosolyodott én pedig táskámhoz mentem és pakolászni kezdtem a könyveimet és azt hittem amit mondtam annak hatására Hyunjin fel fog kelni.

De mikor 5 perc múlva visszafordultam Hyunjin még mindig feküdt csukott szemekkel így kicsit hangosabban szóltam rá.
-Te nem mész ha suliba? Vagy segítsek felkelni?-löktem meg játékosan vállát és lehúztam róla a takarót ami hatására mosolyogva felült az ágyon.
-Vagy talán felöltözni is segítsek?-kérdeztem kicsit kuncogva de arra nem hámítottam amit ez után mondott:
-Azt szívesen elfogadnám.De akkor már le is vetkőztethetsz.-Utalt pizsamájára mire az arcom rózsaszín lett Hyunjin pedig elkuncogta magát.
-Hülye.-Kuncogtam kicsit én is majd leültem enni és próbáltam takarni zavaromat.

Hyunjin jobban nevetni kezdett majd megfogta ruháit.
-Naaa...-nyafogott.-Akkor nem is segítesz?-kuncogott.-Pedig tényleg szívesen fogadnám.És viszonoznám is.-hogy tessék?!Itt majdnem félre nyelten egy falatot amin Hyunjin jól szórakozott majd bement a fütdőbe felöltözni.

Miután majdnem elkéstünk a kedves Hyunjin miatt a suliba érve kezdődött a szenvedés.

Ebéd szünetben szokásosan Channal és Seungninnel ettünk.
-Lix mi történt tegnap?-fordult felém Chan
-Mire gondolsz?-kérdeztem vissza
-Láttuk hogy 3 srác rajtad nevet és meg akartak dobni kosárladbával.
-Oda akartunk menni de megláttuk hogy Hyunjin ott van és láttuk hogy elhúzott a labda elől.-folytatta Seungmin
-Ja hogy az...
-Nagyon furcsa mostanában Hyunjin.-mondta Seungmin.
-Csak barátkozni akar.-rántottam vállat de tényleg furcs tőle
-Hyunjin veled akar barátkozni?-nevetett fel Chan.-Ez elég furcsa.
-Tudom de...jó érzés..én örülök neki.Kedves velem és nem olyan mint volt.
-Jólvan.-sóhajtott Chan-De valamiért rossz érzésem van vele kapcsolatban.Hyunjin sosem változik.Ne éld bele magad nagyon.

---------------

Suli után mentem a kávézóba ahol már Jeongin és Changbin beszélgetett a pult mögött.Mindeketten mosolyogtak.Nagyon aranyosan néznek ki így.Oda mentem mire mindketten mosolyogva néztek rám.
-Szia Lix.-ölelt meg Jeongin amit viszonoztam is
-Szia Inni.-kuncogtam fel.-Szia Changbin.-mosolyogtam rá is amint elengedtem Jeongint
-Hali Felix.

Ezután mindannyian mentünk a dolgunkra.Changbin a kasszában volt,Jeongin mosogatott,én pedig pakoltam a megérkezett árut.
Amióta itt dolgozom nagyon jóban lettem velük,és mindig szívesen jövök ide suli után miattuk is,és mert az egész hely kellemes.
És mellesleg Jeongin és Changbin ahogy látom régóta barátok,már ha nem több.